Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1933

közelebbi lelőhelye a Földközi-tenger vidéke. Ezt a növényt Simonkai Lajos fedezte fel a nagyharsányi hegyen 1873-ban. A Ciszterci Rend pécsi gimnáziumának herbáriumában van egy példány Simonkaitól, aki ezt a példányt jún. 8.-áu találta. Lehet, hogy ez a felfedezés napja. (10., 43.) Itt említem meg azt, hogy Simonkai baranyai gyűjtései alkalmából a Ciszterci Rend pécsi tanári karával igen barátságos viszonyban volt, amit értekezése előszavában hangsúlyoz is. (10.) Degen Árpád a bak szarvú lepkeszeg (Trigonella gladiata) Villány melletti Harsány-hegyen való előfordulásáról azt írja, hogy a hazánk belső részében való jelenléte rendkívül feltűnő. (25.) A növény neve onnan ered, hogy Linné egyik lepkeszeg fajt, a kultivált görögszénát (Trigonella foenum graecum) a trigonum, háromszög latin neve után hívta Trigonellának a látszólagosan három levelű pártája miatt. Boros Ádám felveti a gondolatot, hogy ez a két tengerparti növény (Colchicum hungaricum et Trigonella gladiata) nem abból az időből maradtak-e itt a Nagvharsány-hegyen, amikor még az Alföldön tenger volt és a Mecsek, valamint a Villány-hegység szigetként állottak ki belőle. (27.) 9. Arany baraboly. Chaerophyllum aureum. Már Kitaibel Pál megtalálta a Mecsek árnyékos helyein. Nendtoich Tamás a Kisréten. (7.), Majer Móric a lapisi vadászház melletti hegyoldalon (38.), Simonkai Lajos pedig még a Remeteréten és a Mélyvölgyben is megtalálta ezt a június-júliusban virágzó növényt, melynek csonka hazánkban egyetlen ismert lelőhelye a Mecsek. Magyarország területén ismeretes: Erdélyből, Horvátországból és az Alduna vidékéről. Elterjedési területe: Dél-Európa és Kelet-Ázsia. A Lapistól délre az idén május első felében bőven találtam. )0. Olasz müge. Asperula taurina v. leucanthera. A növény neve az érdes latin szótól és Turin városának nevétől ered. (Asper — érdes, Augusta Taurinorum -Turin.) Ezt a mediterrán mügét Nendtoich Károly közölte először a Mecsekről. (1.) Nendtoich Tamás a Mélyvölgyből, Simonkai a Harsány-hegyről, Zongőről és a Remetei-étről, Janka még Pécsváradról is hozza. Püspökszentlászlónál és Lapis mellett is szedtem. Majer és Szita is szedték Pécs mellett. Áprilistól júniusig virágzik. Idén áprilisban a gyűdi hegyekben már javában virágzott. Aldunáról, Erdélyből és Arad megyéből ismeretes Magyarország területéről. Csonka hazánkban csak Baranyából. 11. Rozsdás gyűszűvirág. Digitalis ferruginea. Neve az újj (digitus) szóból ered. A rozsdás gyűszűvirág a jerikói lonicer-eserjével együtt a gyűdi és villányi hegyek díszítő növénye. Az utóbbi (jerikói lonicer-cserje [Lonicera caprifolium]) a Mecseken is mindenfelé bőségesen található és már áprilisban virágzik. Az ország északibb részein a lonicer-cserje ültetett (pl. már Budapest mellett is). A Mecseken őshonos. A rozsdás gyűszűvirágot elsőnek Nendtoich Tamás írta le Baranyából. (2.) Ügy látszik, egész Pécsig nem húzódik fel, mindenesetre a megye déli részeiben, Mohács, Villány, Nagyharsány környékén gyakori. Janka Nagvnyárád—Majs vidékéről hozza. Július és augusztus hónapokban virágzik. Elterjedési területe: Olaszország, Balkán, Elő-Ázsia. 12. Bajmócalevelű peremizs. Inula spiraeifolia. Nendtoich Károly már ismerte a baranyai flóraterületről. Simonkai a Makáron és a Dobogón szedte. Borbás Vince, amikor a Balaton flóraterületének a kapcsolatait keresi és a baranyai flóravidék jellemző növényeit — körülbelül azokat, melyekről ebben az értekezésben szó van — felsorolja, megemlékezik az Inula spiraeifoliáról is. (24.) Csonka hazánkban Baranyában, Magyarországon csak Horvátországban van biztos lelőhelye ennek az Inulának, mely a nyár derekán virágzik és délkeleti Franciaországból, az Alpok déli lejtőiről, közép Olaszországból, Karsztból és Dalmáciából ismeretes. 13. Kaukázusi zergeoirág. Doronicum caucasicum. A Mecseknek a mult század közepén legtöbbet emlegetett virága. Abban az időben az értekezéseknek a serege