Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1930

29 A városligeten át a Milleniumi Emlékmű előtt az Andrássy-útra kanyarodtak az autók. A Szent-István hazilika, a Szabadság-téri irredenta szobrok és az Országház megtekintése után kiértek a Dunapartra. Elragadtatással gyönyörködtek a tündéri fényben ragyogó Halász-bástya, Mátyás-templom és Citadella panorámájában. A Margit-hidon át egyenesen a Várba vitték őket az autók. Felejthetetlen élmény volt a Halász-bástyáról eléjük táruló kivilágított Főváros képe. Innen a Tabánba ereszkedtek le s a Gellért-rakparton keresztül a Szent-Gellért fürdőhöz értek A Ferenc-József hídon át egy kis körútat tettek a Belvárosban, majd a Rákócziüton ismét visszatértek a Keleti-pályaudvarra. Hamarosan elhelyezkedtek a vasúti kocsiban. Alvásról nem igen lehetett szó a szűk és kényelmetlen ülőhelyeken. De ez nem vette el a kirándulók kedvét. Vidám játékkal és énekkel töltötték el ezt a kellemetlen éjszakát. Máj. 26-án reggel értek Egerbe. Első útjuk a híres uszodába vezetett, ahonnan felfrissülve vonultak a városba a reggeli elfogyasztására. A délelőtt folyamán a pompás barokk Líceumot a csillagvizsgálóval és a székesegyházat tekintették meg. Ebéd után megnézték a ciszt. r. Szent-Bernát gimnáziumot. Bizonyos szent irigységgel járták be ezt a modernül berendezett intézetet. Különösen a természetrajzi szertár gazdag gyűjteményei nyerték meg tetszésüket. Ujabb fürdés után sorra került Eger legnagyobb nevezetessége: a vár. Pataki Vidor dr. ciszt. r. tanár kalauzolta őket. Mint a várban folyó ásatások vezetője, jól fel tudta használni a rendelkezésére álló rövid időt, hogy a fiukkal elképzeltesse a vár dicső múltját. A hatalmas földalatti termek, a szövevényes folyosórendszer, a bámulatos céltudatossággal elhelyezett megfigyelő helyek láttára megérti az ember, hogy miért tudott ellenállni Dobó István maroknyi népe az óriási török seregnek. Az Árpádkori templomromoknál egy hatalmas, Európa legnagyobb templomaival vetekedő bazilika maradványéit csodálták meg. Kár, hogy az idő eljárt, s az előző éjtszaka fáradalmaitól elcsigázott kirándulóknak szállásukra kellett vonulniok. Pedig szívesen elhallgatták volna a kövek meggyőző beszédét a dicsőséges múltról. Miként az ebédet, a vacsorát is az Egri Kaszinó kerthelyiségében szolgálták fel. Hogy e nap fáradalmait oly kitűnően birták a fiúk, abban nem kis része volt az itt kapott pompás ellátásnak. Ezután a Diák-szállóba mentek éjtszakai pihenőre. Máj. 27-én reggel ismét vonatra ültek. A putnoki vonalon, a Bükk-hegység vadregényes tájain át, igazi gyönyörűség volt az utazás. Miskolcon a város Idegenforgalmi Hivatalának megbízottja várta az utasokat, hogy ottartózkodásuk egész ideje alatt kalauzuk legyen. Az ebéd gyors elfogyasztása után az erdei vasúton Lillafüredre utaztak. A vasútvonal gyönyörű vidéke már előre sejtette velük az út céljánál rájuk váró természeti szépségeket. De a valóság felülmúlt minden sejtelmet és minden fogalmat, amelyet eddig képekből és leírásokból szereztek maguknak. Mintha a természet ezt a kis romantikus zúgot választotta volna ki, hogy kárpótolja a magyarságot elvesztett természeti kincseiért. A hatalmas Palota-szálló maga is méltó a megtekintésre. De a környék, a völgy és a Hámori-tó volt az, ami igazán megragadott. A rövid séta a völgyben alig akart véget érni, mert minden lépés új szépséget tárt a természet rajongója elé Nem lehetett betelni vele. Nem zavarta ezt a tiszta gyönyörűséget az, hogy sima bitumen úton jártak, hogy a hegyoldalakban itt is, ott is emberi kéz egészítette ki a természet munkáját szobrokkal, kilátókkal. A művész és mérnök kezét megihlette ennek a helynek a szépsége, s amit hozzáadott, az úgy illik ebbe a keretbe, mintha kiegészítené a természet művét. Aztán a tó bűvölte el kristályos kékségével, a föléje boruló fenyők titokzatos homályával a kirándulókat. Alig tudtak elszabadulni tőle akár csónakon járták be tükrét, akár a parton ülve merültek el szemlélésében. Méltó kiegészítője ennek a sok szépségnek a cseppkőbarlang, ahol a művészet és technika méltó