Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1929

32 4. Boross Jenő, VIII. o t. mond ünnepi beszédet. A 82 év előtti márciusi magyarok hősök voltak; beláttak a magyar jövendőbe és tudták, hogy mi a kötelességük és ezt teljesítették is. Meg kell tőlük tanulnunk cselekedni, kötelességeinket teljesíteni, önuralomra termetteknek és nemes szívűeknek lenni, ha nem akarunk gyáván elpusztulni és meg akarjuk törni a szomorú magyar fátumot. Akkor majd öröm csendül fel a márciusi dalban, a régi törzsön új hajtás sarjad és az a márciusi lélek és élni akarás, amely ezer esztendőn keresztül velünk volt és fenntartott bennünket, elhozza az új magyar tavaszt I 5. Sajó Sándor-. Vagyunk még magyarok c. költeményét szavalta el Morvay Géza VII. o. t. a szebb jövőbe vetett hittel. 6. Ezután Pásztor József: A Tölgyfa c. irredenta színjátékát adták elő a VI. o. tanulói közül: Stocker Mihály, Vitályos Béla, Magyar Ferenc, Szabó Zoltán, Jeszenszky Mihály, Schumann László, Reinhold Gál, Varga István, Keresztes Ferenc, Tanner Gyula, Gazda Imre és Pés József az I—

III. o. tanulóinak a közreműködésével. Hatásos képekben tárták fel a Trianon okozta átkos helyzetet és a csüggedő lelkekbe az eljövendő jobb sors reményét csepegtették. 7. Az intézeti énekkar adta elő a Honfidalt. 8. Majd pedig az intézet zenekara játszotta el a Szózatot, amellyel az emlékezetes díszgyűlés véget ért. Ünnepeink között magasan kiemelkedő esemény volt a mi Szent Imreünnepünk, amellyel a jubileumi esztendő alkalmából hódolni akartunk a magyar ifjúság patrónusa glóriás emlékének, a szentté avatott magyar királyfinak. Ez az ünnepség eseménnyé nőtt városunk lakossága számára is, mely felekezetre való tekintet nélkül kért részt belőle, hogy annál a kapcsolatnál fogva, mely jelen esetben iskola és otthon között fennáll, az intézet és növendékei hódolásában osztozzék, sikerüknek tanuja legyen és közös örömüket az őszinte elismerés kifejezésével még bensőbbé és tartósabbá tegye. Június 1-én, vasárnap reggel 8 órakor, ünnepi szentmisére vonult az intézet tanulóifjúsága a belvárosi plébánia templomba. A növendékek félezernyi seregét ugyanannyi szülő kisérte. Az ünnepi istentiszteletet Werner Adolf dr., zirci apátúr pontifikálta a rend pécsi tagjainak segédletével. Szentmise alatt az intézeti énekkar járult hozzá az áhítat fokozásához, amikor Nagy Vazul h. igazgató vezénylete mellett ez alkalomra betanult nagyon szép miseénekeket adott elő. Az istentisztelet után Révész Amadé dr., reálgimnáziumi tanár, tartott a szószékről ünnepi beszédet. Szent Imre herceget, a magyar ifjúság liliomos védőjét, állította hallgatói elé megelevenítő erővel. Poétikusan szép, magasan szárnyaló beszéde mélyen szántott a fogékony lelkekbe, de megindítóan hatott a felnőtt hallgatóságra is. A jubiláris ünnepség délután '/„6 órakor a Pécsi Nemzeti Színházban folytatódott, melyet erre az időre zsúfolásig megtöltött a közönség. Az előadáson megjelent Virág Ferenc megyéspüspök, a Ciszterci Diákszövetség Pécsi Osztályának elnöke, Gebauer Miklós dr. apát, püspöki irodaigazgató és Farkas József dr. püspöki levéltáros kíséretében; ott volt Werner Adolf dr., zirci apátúr, Kiss Albin dr , ciszt. reálgimn. főigazgató, Vargha Dámján dr., egyet, tanár, Éber Sándor festőművész és Tordai Ányos dr., bajai ciszt. reálgimn. igazgató társaságában; a város képviseletében Makay István polgármesterhelyettes, a Szent Imre-év pécsi rendezőbizottsága részéről Imrefi Imre Ítélőtáblai tanácselnök, számos egyetemi tanár, a helyőrség több magasrangú tisztje, a szeminárium tanári kara, a Szt. Ferenc-rend pécsi tagjai, egyéb rendek, hivatalok, testületek, egyesületek képviselői, a Ciszterci Diákszövetség tagjai, a város és megye szine-java.