Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1929

13 visszatérő refrainek, amelyek közül hol az egyik, hol a másik nyer erőteljesebb hangsúly ozódást. Minthogy azonban a tanárság munkáját túlnyomó részben a szellemi ismeretek közlése foglalja le, főleg az itt hasznosítható értékekre koncentrálja a figyelmét. Per excellentiam a humanisztikus anyag feldolgozására egy kánont állított egybe, amelyet, mint igazgató, s mint a Julián középiskola főigazgatója is, a gyakorlatba átültetni törekedett. Röviden közöljük annak lényegét, hogy innen is egy-két fénysugár vetődjék Buzássy igazgató pedagógiai felfogására. Kiemeli mindenekelőtt a tanári szellemi horizont kiszélesítésének szükségességét, hogy az a maga imponáló erejével tiszteletet gerjesszen a tanítványok lelkében. De itt nemcsak az ismeretek gazdag készletére gondol, hanem azoknak a pedagógiai célokhoz alkalmazott kidolgozottságára is, hogy a tanítványok szelleme előtt megépüljön a létra, amelynek segítségével minden különösebb erőltetés nélkül a magasabb régiókba emelkedhetnek. Kívánatosnak tartja a pedagógusok részéről az önvizsgálatnak bizonyos, sűrűen visszatérő, gyakorlati fajtáját, hogy állandóan tisztán láthassák, nem lebegnek-e a gyermeki pszichológiához mérten elérhetetlen magaslatokon. Az élet egyébként maga is ráeszmélteti őket erre a kötelemre, valahányszor a tanári munka nem jár a maga erőfeszítéseihez arányított sikerrel s amikor a fogyatékos eredmény okaira vetődik a figyelem. Fontos feladat mindenkor a tárgy iránt az érdeklődés felkeltése s a figyelemnek lehetőleg állandó ébrentartása. Ennek eszköze leszen a tananyag megfelelő appreciációja, amelynél ott kell szerepelniük a magasabb világnézeti szempontoknak is. Részben azért, hogy a tanulók által in confuso ismert, előkelő szellemi kategóriák is segítsenek hozzájuk közelebb juttatni a friss tanítási anyagot, részben pedig azért, hogy a tudáselemek a magasabb fogalmakra is világosságot árasszanak. Kapcsolatosan hangsúlyozza itt az egyéni példaadás kiváló fontosságát, hiszen a tisztelettel és méltósággal képviselt ideák sohasem tévesztik hatásukat a tájékozódásra vágyódó zsenge lelkek számára. A tanítási óra gyümölcsöző berendezésére vonatkozólag nem lekicsinylendő gondolat az alkalmas célkitűzés, amelynek egyszerű, világos és konkrét formában kell történnie. Ha a tanóra végén a gondosan kitervezett tanári munka szemmelláthatólag el tud érkezni a kitűzött terminushoz, a tanulók élvezetes egységbe tudják összefoglalni a tananyagot s a logikai fegyelmezést illetőleg is hasznos gyakorlati oktatásban volt részük. Az egyes órák anyagát mégis csak építőköveknek kell tekinteni, amelyek egy egyetemesebb gondolategységnek céljait vannak hivatva szolgálni. A részletesebb pedagógiai útmutatások első sorban a nyelvi órák megtartására közölnek tervezetet. Az idegen nyelvek tanításánál üdvös az olvasmányokat s a nyelvtani kategóriákat külön órákon venni tárgyalás alá. Energikusan óvja az oktatót attól, hogy a szövegek olvasása közben nyelvtani kérdésekkel, vagy tárgyi magyarázatokkal szórja szét a tanuló figyelmét. Aki így jár el, kockára veti az olvasmányi órák igazi lényegét: az ifjúi léleknek az auctorok szellemével való közvetlen találkozását. Az olvasmányokat nem csupán a nyelvi sajátságok példatárának kell tekinteni, hanem egyúttal ismeretforrásnak, amelyből a tanuló értelmi világa gazdagodik s amely őt a helyes gondolkodás s a művészi előadás titkaiba is szinte észrevétlenül bevezeti. Az így szerzett ismereteket azután önmagára hagyottan is könnyedén értékesíti. Az olvasmányokat tanácsos gondolati szakaszokra különíteni ; a részletekben feltünedező, nehezebb fogalmakat megmagyarázni; az olvasott szöveget rövid mondatokba foglalni és esetleg le is Íratni. Amikor a tanár a tárgyalásra kitűzött