Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1928
X II I. Vass Bertalan dr. A mi vezérünk volt ez illusztris név hordozója, és mi évek hosszú során keresztül utána igazodtunk... Már készültünk megünnepelni félszázados pedagógiai munkásságát egy országraszóló kultúrtörténeti ünnep keretében, amelynek pro foro externo impozáns módon kellett volna lefolynia. Méltó és igazságos lett volna. Azért sajnálattal és mély megilletődéssel fogadtuk 523/1928. sz. leiratát, melyben értesít bennünket, hogy nyugalomba vonul majdnem 50 éves munkálkodás után. Az élet kemény realitásai iránt kevésbbé fogékony lelkünk csak nagy nehezen talált megnyugvást abban a gondolatban, hogy a maga szempontjából neki igaza van, és nekünk ezt a szempontot honorálnunk kell: egész életet élt a szó legnemesebb értelmében, nagy feladatait megoldotta, pazar szelleme legbecsesebb kincseit odaadta nemzetének, a jövendő generációt tette általános örökösévé, és mint aki helyesen és jól elvégezte dolgát, pihenőre tér — naturae convenienter — az alkotó és munkás férfikor befejezett tisztességében, a legigazibb vezéri hatalomnak és bajnoki küzdésnek nimbuszával övezve. És mi, akik vele dolgoztunk, megilletődve az árvaság pillanatnyi érzése miatt, szuggesztív egyéniségétől megfosztva, csodálattal nézünk utána, majd visszafordítjuk arcunkat a zajló, tovább haladó élet felé, és úgy érezzük, hogy mindnyájan az élet pusztaságának vándorai vagyunk az ígéret földje felé, akiknek az élet küzdelmei közepette rövidebb-hosszabb pihenőre van szükségünk. Vass Bertalan dr. egy gyönyörűen ívelő, hosszú pályát futott meg a magafeláldozó küzdelmes munka mezején, és akkora rendet vágott, mint kevesen a magyar oktatásügy legbuzgóbb munkásai közül. Ha igaz az, hogy az érdem ott kezdődik, ahol a kötelesség végződik, akkor Vass Bertalan dr. érdemes munkásságával valóban nagy hálára kötelezte nemcsak a magyar tanügyet, hanem az egész magyar kultúrát. Hátra vonult fényes küzdelmeinek, kimagasló érdemeinek koronázó napja elől, nem róliattuk le szívünk szándékai szerint kegyeletünket, tartozásunkat. Adassék meg hát neki e helyen a tisztelet, a hála és elismerés szava ; ismerjék meg egyéniségét — mely mély nyomokat hagyott mindazok lelkében, akik őt igazán megismerték — szikla szilárd jellemét, erős akaratát, határozott és következetes meggyőződését, férfias nyíltságát, sokoldalú tudását, pedagógiai művészetét, a tudós magyar tanár mintaképét, s a hálás tanítványok és szülők is lássák, hogy Vele a régi vágású tanári gárda egyik ideális lelkű tagja hagyja el a hazai oktatásügyet ténylegesen szolgálók táborát, aki nemcsak megmutatta az utat a valódi nagysághoz, hanem előljárván magával is vitt bennünket ezen az úton. Vass Bertalan dr. született Székesfehérvárt 1857. máj. 1. A gimnázium 6 osztályát ugyanott, a 7—8 osztályát pedig már mint ciszterci növendék Egerben végezte. Egyetemi és hittudományi tanulmányai végeztével 1879. óta a székesfehérvári főgimnázium tanára két évtizeden keresztül, majd a pécsi ciszt. főgimnáziumnak lett bölcs irányítója, ahonnan 7 év után a nagyváradi tankerület vezetésével bízta
