Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1927
8 gálta az intézet anyagi és szellemi életét, hogy megtehesse az intézet tovább fejlesztésére irányuló intézkedéseit. A székesfehérvári tankerület kir. főigazgatója, Vass Bertalan dr. novemberben végezte el hivatalos látogatását, amely alkalommal az ifjúságért lángoló szeretetéről, a magyarságért égő hazaszeretetéről s oly fiatalos lelkesedéséről tett tanúbizonyságot, amely az iránta érzett szeretetet és tiszteletet csak növelte bennünk s utat mutatott mindnyájunknak, hogyan kell szeretni a munkát és hivatásunkat. A rendi főigazgató, Kiss Albin dr., március 13—18 figyelte meg meleg szeretettel munkánkat s látogatása befejeztével adta meg vallásos érzelmektől átitatott bölcs, igazán utat mutató megjegyzéseit. Komis Gyula dr., államtitkár úr február 12-én szerencséltette intézetünket látogatásával s hallgatta meg két osztályban az előadásokat. Egészségi állapot. Az egészségi állapot az egész tanév folyamán kielégítő volt. Ragályos betegség csak a tavasz beálltával mutatkozott és pedig ott, ahol internátusban több tanuló van együtt, a ragályos tüszős mandulalob. A baj nem annyira veszélyes, mint inkább 5—6 napos lefolyásával alkalmas arra, hogy az óramulasztások számát emelje. A tanév folyamán a tiszti főorvos kétszer tartott szemvizsgálatot. Trahomás egy sem volt. Az újraoltást Papp István dr, kerületi orvos végezte, amely alkalommal 119 tanulót oltott újra. Valláserkölcsi nevelés. Egész iskolai életünknek alapja a vallás. Mái' neveltetésünk és rendi tradícióink is arra tanítottak bennünket, hogy egyedül a vallásosság az, amely sziklaszilárd jellemeket nevel, ezen alapulhat egyedül az igazi és állandó fegyelem, csak a vallásos ifjú lehet támasza, megmentője a hazának és egyháznak, csak ez lehet az alap, amelyen egyéni boldogulása felépülhet. A vallásos nevelés alatt mi kimondottan a katolikus nevelést értjük, amit annál is inkább állíthatunk, mert az intézet katolikus jellegű és az ifjúságnak 90°/ 0" a katolikus. Egész nevelésünk alapjául a krisztusi szeretetet tettük, ezen épült fel egész munkánk, tudva azt, hogy a krisztusi erkölcs és mélységes hit nélkül nincs igazi civilizáció s azért arra tanítottuk és példánkkal arra neveltük az ifjúságot, hogy biztos erősségének vallja a jó Istent, vezérfényének tekintette a hitet, kincsnek tartsa az erényt és kötelességnek a nemesszivű jótékonyságot. A vallás lehet csak az erkölcs alapja, a tekintélytisztelet forrása, a valláserkölcsi nevelésben részesült tanulóktól várhatjuk, hogy hazánk önzetlen áldozatrakész fiai lesznek. Az iskolából kilépő tanulónak szilárd erkölcsi alapon kell állnia, hogy helyét az intelligencia sorában méltóan betölthesse. Az erkölcs a tisztességes társadalomnak, a nemzetnek legszilárdabb alapja. Amint elpusztul az egyén minden tudománya ellenére is, ha nem áll a valláserkölcs biztos alapján, ugy megy pusztulásba a nemzet is. Ifjúságunk a nyert tanításhoz és adott példához alkalmazkodott és életében az elméleti oktatást gyakorlatilag valósította meg, figyelmeztetéseinket készségesen követték, rendelkezéseinknek szívesen alávetették magukat és elmondhatjuk, hogy az ifjúság túlnyomó részének búzgósága és lelki tisztasága a magyar boldog jövő reményét biztatóan mutatja. Imával kezdettük s végeztük az előadásokat; vasár- és ünnepnapokon szentbeszédet' hallgatott az ifjúság tanáraival együtt, amikor a szülők és a nagyközönség is rendesen zsúfolásig töltik meg a templomot A szokásos egyházi körmenetekben és ájtatosságokban részt vettünk, Veni Sancte, Te Deum, Szt. Imre, Szent Alajos napján, a zirci apát úr nevenapján ünnepi szt. misét hallgatunk s elvégeztük a keresztjáró napokra és buzaszentelésre előírt imákat. A szt. gyónást és áldozást ez évben is ötször végezte el az ifjúság: tanév elején, Szt. Imre napján, karácsonykor, húsvétkor, amikor három napos lelkigyakorlatot tartott Tóth János dr., bajai hittanár és Szent Alajos napján. Vasár- és ünnepnapokon, sőt ujabban köznapokon is, igen sok tanuló önként, magán búzga~
