Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1927

9 lomból járult az Űr asztalához, ami örvendetes jelenség, amely a területi integritást maga után vonó erkölcsi integritás bíztató jele. A bérmálás szentségében az idén is mintegy 30 tanuló részesült. Az intézet vezetőségénele gondja volt arra is, hogy minden vallású növendéke pontosan megjelenjen az áhitatossági gyakorlatokon és istentiszteleteken, bogy onnan valláserkölcsileg gyarapodva térhessen vissza az életbe. Ha ezirányban panasz volt, az igazgató mindenkor készségesen nyújtott segédkezet a hittanároknak. Az ág. h. ev. és a ref. tanulók vasárnap délelőtt, az izr. tanulók pedig péntek este és szombaton mennek istentiszteletre. Az utóbbiak vallástani előmenetelét Wallenstein Zoltán dr. főrabbi gyakran megfigyelte és ellenőrizte, elnökölt a tanévvégi össze­foglaló órákon. Hazafias nevelés. A vallásos érzés mellett országunkat egy ezredéven át fenntartó másik érzés ápolására is nagy gondot fordítottunk s egy alkalmat sem mulasztottunk el, hogy ébren tartsuk tanítványaink lelkében az izzó, intransigens magyar érzést. Erős és megingathatatlan a meggyőződésünk, hogy Nagy Magyar­országnak fel kell támadnia. Ennek kettős feltótele van: anyagi és erkölcsi. Az előbbi sikeres elvégzése a kormányzat dolga, az utóbbi, az erkölcsi valuta rendbe­hozása pedig a társadalom feladata. A tudatos munkára, tettekre kész magyar érzés meggyökereztetésére minden alkalmat felhasználtunk. Elsőrendű fontosságúnak tartjuk, hogy minden tanítványunk lelkébe beleoltsuk azt az érzést, hogy a hazának minden kicsiny és felnőtt tagjának egyetlen és szent célja a kereszténység erkölcsi alapjaira helyezkedő Nagy Magyarország felépítése. Ennek a feltámadásáért imád­koztunk naponta kétszer, amikor az előadások elején és végén elmondottuk a magyar Hiszekegyet. A hazát és vallást kigúnyoló nemzetközi aljas szellemmel szemben tanítványaink lelkébe óhajtottuk oltani a nagy költő szavait: A nagy világon e kívül nincs számodra hely... és azt, hogy a magyarnak csak egy hazát adott végzete s ez a megcsonkított, megalázott haza, melyet egységesnek teremtett az Isten s melynek birtokáért a hegyeken, a völgyeken és sikokon egy ezred éven át magyar vér folyt s tette termékennyé. A hazafias nevelés szolgálatában állottak azok az ünnepélyek, amelyeket a tanév folyamán október 6-án, március 15-én, továbbá Bem József honvéd­tábornok emlékére dec. 19-én tartottunk. Sajnos, az intézeti épületben nincs akkora terem, hogy ezeket a hazafias ünnepeket a nagy közönség bevonásával tarthatnók meg s így csak az ifjúság s igen korlátolt számú közönség lehet azokon jelen. Az ifjúság nemes, hazafias lelkületét mutatja az a tény is, hogy amikor hazafias, emberbaráti célokra kell gyűjtést tartanunk, mindenkor örömmel áldoz ilynemű altruisztikus célokra. Fegyelmi állapot. Az iskola sokirányú munkássága között elsőrangú fon­tossága van a fegyelemnek. Fegyelem nélkül a tanítás nem sokat ér. Nagy lélek­tani ismeret, finom megértés, körültekintő tapintat szükséges ahhoz, hogy a serdülő ifjúban a kirobbanó ellentétes lelki működéseket összhangba hozzuk és megvessük alapját a fegyelemnek. A fegyelmezésnek olyannak kell lennie, hogy a külső kényszer helyébe a belső imperativus lépjen. A tanuló ne a büntetéstől való félelem miatt engedelmeskedjék, hanem a jót magáért a jóért, lelki belső kényszerből, jobb belátásból cselekedje. A tanulónak éreznie kell, hogy az iskolai rend, fegye­lem, törvény megtorlására első sorban neki magának van szüksége. így fegyelme­zésünk a tanuló lelkében élő erkölcsi erőkön alapszik s állandó hatásúvá lesz. íly irányú kitartó munka árán az ifjúságot őszinteségre, önérzetre, munkára és rendre, pontos engedelmességre, tisztelettudásra s minden irányban fegyelmezett magatartásra sikerült nevelnünk, aminek főkép a kirándulások alkalmával s az együttes kivonulásokkor vettük hasznát a nagyszámú tanulók közt. Csak egy esetben fordult elő, hogy egy tanuló a tekintély-tisztelet ellen súlyosabb vétséget

Next

/
Oldalképek
Tartalom