Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1927

10 követett el. A vétkes növendék az egész osztály ifjúsága előtt nyilvánosan kért bocsánatot a megbántott tanártól. A fegyelmi szabályokat kinyomattuk, minden szülővel tudattuk, hogy azokat ismerve, az iskolával karöltve működhessenek. Az iskolai törvényt az osztályfők osztályaikban felolvasták és ismertették, szeptember végén pedig az igazgató és a tanári kar jelenlétében ünnepélyesen felolvasták az egész ifjúság előtt. Tanulmányi előmenetel tekintetében mindent elmond értesítőnk második része és a statisztikai kimutatás. Régi tapasztalás már az, hogy a tanulmányi előmenetel az erkölcsfegyelmi állapottal szoros kapcsolatban áll. A kötelességtudás az erkölcsi fegyelmezettségen alapszik, a munka szeretete, a nem-muszájbólvaló dolgozás innen erednek. Ennek a tanulmányi előmenetelnek előmozdítását célozták az igazgatói látogatások és búzditások, az osztályfőnökök ellenőrző munkássága s erre a célra irányítottuk a szülői látogatások alkalmával a szülők hathatós támogatását is. Nem kárbaveszett idő tehát az iskolával való törődés, nem hiábavaló a tanárokkal való őszinte érintkezés. Ritka eset, hogy a gyermeke tanulmányi előmenetelét szemmel tartó szülő öröm nélkül zárná le a tanévet. Ha a gyermeket az idő okos beosztására, a tudomány és művészet különböző ágaiban való érdeklődésre s minden perc alkalmas felhasználására rászoktatjuk, nem kell féltenünk a modern pedagógia mumusától, a túlterheléstől. Szoktassuk rá ifjainkat, hogy még a szórakozásból is önképzést csináljanak. Az idő helyes beosztása és a változatos munkarend legjobban megóv a henye életmódtól. Legtöbb esetben a legjobb tanulók a legelfoglaltabbak s leghasznavehetőbbek is az iskolában. A tanulmányi eredmény az idén is jónak mondható, mert az egész ifjúság átlagos eredménye: 214. Tanulmányi versenyek. A tanulmányi versenyeket közoktatásügyünk hivatott és lánglelkű apostola, Klebelsberg Kunó gróf vall. és közokt. miniszter 1924—25. iskolai évben az ország összes középiskoláira kitérj esztette. Eddig részt is vettünk és szép eredményt értünk el. Az idén azonban a pünkösd ünnepe anynyira kiesett, máj. 27—28-ra, hogy a már június 1-én megkezdett érettségi szóbeli vizsgálat miatt tanulóink a versenyen meg nem jelenhettek. Ünnepeink. Nemcsak a hitnek vannak ünnep- és vasárnapjai az imádságra és pihenésre, de egy hosszú tanév munkás, fáradságos napjainak is megvannak a maguk ünnepi órái, amikor ezért emlékezünk, hogy ne felejtsünk. Ezért jöttünk össze október 6.-án, november 2-án, december 10.-én és március 15.-én. Október 6 -cin az aradi vértanuk történetét elevenítettük fel önképzőköri díszülés keretében. November 2.-án intézetünk hősi halottaink emlékműve előtt emlékeztünk, December 10-ét Bem József negyvennyolcas honvédtábornokunk emlékének, az 1914-ben oly bravúrosan viselkedő limanovai magyar huszárjaink hősies küzdelmének és győzelmének szenteltük, hogy tudatossá tegyük ifjúságunkban vértanú-nemzet mivoltunkhoz illő kötelességeinket, március 15-én pedig abból az alkalomból, hogy ezt a napot nemzeti ünneppé nyilvánította az 1927. évi 31. törvénycikk, az egész nemzet érzületébe belekapcsolódva hódoltunk a márciusi napokra kitüzesedő nemzeti gondolatnak. November másodikán Makai Gusztáv VIII. o. t„ a Faludi-Önképzőkör ifjúsági elnöke gyújott emlékbeszédében új szövétneket intézetünk hősi halottainak, mert á ciszterci hármas evangeliuma: a hit, a haza és a kultúra szeretete és inspirációja vitte őket az áldozati oltárra. A másik három alkalommal meg Módly Dezső tanár volt az alkalmi szónok, aki viszont az aradi vértanuk esetéből, Bem apó életéből, a limanovai huszárjaink elszántságából, a márciusi nagy akarásokból világosan és félreérthetetlenül bizonyítgatta a Trianon szülte második Mohács magyar ifjúságának, hogy tudással, vasakarattal, szenvedésbirással, önbizalommal, a „többet ésszel, mint erővel" jelszóval az önzetlen hazafias munkának — igy elsősorban a tanulásnak — nem hirdetésével, hanem megcselekvésével csodás eredményeket lehet