Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1926

9 közvetlen üzésével és másokkal is megkedveltetésével az irdatlan erdörészeket, terméketlen földterületeket mindmegannyi paradicsommá varázsolták át és ahol csak megjelentek, Isten dicsőítésére művészi templomokat építettek. A magyar történelem pedig azt jegyezte föl róluk, hogy — amikor II. Géza és III. Béla királyaink Magyarországban a XII. században otthont adtak az ide áttelepült cisztercitáknak - a gótikus, épen az égbe szárnyaló csúcsíves építőstílust ők ültették át hazánkba és ezzel a magyar építő művészetnek új irányt, csodálatos új megtermékenyülést, lendületet és fejlődést adtai:. És azóta? És ma? A magyar cisztercita azóta is, immár közel nyolc évszázadon át a mai napig, makulátlan hűséggel megőrizte eleinek ősi hagyományait. A változott idők uj igényeihez mért új alakban, de a régi nyomon, a régi szellemben és a régi hevülettel még mindig ugyanazt a szent hivatást teljesiti, mint 800 évvel ezelőtt: műveli a magyar földet és építi a magyar templomokat. Igen, még ma is műveli a magyar földet azzal, hogy a magyar ciszt. rendnek ősi lelki dominiumain a gondozására bizott ifjúság lelkébe — ebbe a drága, szűzi magyar talajba — a magyar gazdának földimádásával mélyen, mélyen beleszánt; a gondos kézzel megmunkált televényföldbe beleveti a honszerelemnek, Nagy Magyarország szeretetének mintamagvait és ezekből a magyarság gránáriumai számára évről-évre, Pécsetf immár 113 esztendőn át, a hazafiúi erényeknek gyönyörűséges aratását termeli ki. Igen, még ma is építi a magyar templomokat, azzal, hogy minden cisztercita diáknak szive közepében a hazaszeretet szilárd alapjaira csodás művészettel egyegy égbetörő csúcsíves stilü templomot emel és ebbe oltárt épít. Az oltár lapjába szánt szent ereklyeként a magyar cisztercita szellemnek: Verbőczyék, Inczédyék és Békefiék drága lelkének egy-egy darabját adja az életbe távozó diáknak utravalóul, még pedig azzal az egész életre érvényes jelszóval, hogy a diák lelkében épült templomban és oltáron — egy és ugyanazon oltáron életfogytáig — rajongó imádattal áldozzon az együvétartozó hármas magyar szentségnek: Istennek, királynak és hazának 1 Istennek hivése, imádása és szolgálása; örök hűség a koronás magyar királyhoz; a hazának cselekvő szeretete, benne a földnek és a fajnak és mindenkinek és mindennek — de csakis annak szeretete, aki és ami igazán magyar és nemzeti : mily fenséges cisztercita nemzetnevelés — és egyúttal mily magasztos magyar hitvallás! Az ifjúságnak szivét minden porcikájával, minden idegszálával, egészen a legalsó mélységekig belegyökerezteti az édes magyar rögbe, de ugyanakkor föllendíti a nemesebb, az igazi élet verőfényes fensíkjaira: az eszményeknek szferás ormaira, ahol a honszerelmes magyar lélek szárnyalása és hódolása a magasságos Isten zsámolyát érinti és igy Vele : a Végtelennel egyesül. A magyar embernek lelkét és egész életét az egyik határon az Istenség, a másikon a. Haza mint két kimozdíthatatlan zárókő közé iktatja be; fölötte és benne az égboltot és az anyaföldet egybeölelkezteti; az Isten imádását és a Haza szeretetét, mint egymásnak szükségképeni velpjáróit széjjelválaszthatatlan szolidáritásba, szerves és összehangzó egységbe foglalja. Ezzel a magyar földbe fúródó és onnan egészen a magyar égig érő óriásleikeket épít és ezekből az óriáslelkekből olyan uj, nagy, magyar-nemes világnak berendezését hirdeti, tanítja és sürgeti, amelynek minden részlete és mozzanata a legszentebb isteni, hazafiúi és emberi eszményeknek szóló jobbágyi hódolat. Van-e, vagy csak képzelhető-e teljesebb, fenségesebb életprogramul a magyar ifjúság, minden magyar ember és az egész magyar nemzet számára s egyszersmind