Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1925

13 ciszterci Rendnek régi, de egészen helyreállított és egész új szárnnyal bővült gimnáziumában nyílt meg. Azóta a Rend megszakítás nélkül folytatja a nemzeti kultúra érdekében gyümölcsöző munkáját. Az Entwurf után az 1883. évi XXX. és az 1890. évi XXX. tc. szabályozták a főgimnázium szellemi életét, adminisztrative pedig a székesfehérvári tankerületbe osztott középiskola lett. Belső története azóta egy a magyar középiskola történelével. 1921-ben a Rend ez intézetének a Nagy Lajos-lőgimnázium nevet adta, hogy virágozzék az egyház és a haza javára annak a valóban nagy királynak az oltalma alatt, aki nagy volt mint katholikus, mint magyar és mint tudományos férfiú, mig végre a középiskolai reformról hozott t924: XI. tc. életbelépésével a főgimnázium az 1924/25. tanévtől kezdődőleg reálgimnáziummá szerveződött át. Az iskola egykori jezsuita igazgatói közül különösen Koller Ferenc (1702—05) és Faludi Ferenc (1728— 31) válnak ki; a pécsegyházmegyei pap-igazgatók közül pedig Germán József (1852—58) és Kajdi Imre (1858—61). Ciszterci igazgatók voltak 1814 Horváth Dániel, 1817 Horváth János, 1818 Zimányi Bernát, 1819 Hocheneker Benedek, 1826 Mangin Károly, 1831 Vinkler Engelbert dr., 1833 Szabó Pius, 1843 Kunszt Tamás, 1850 Török István dr., 1851 Juhász Norbert dr., 1884 Gebauer Izor, 1889 Inczédy Dénes, 1900 Vass Bertalan dr. Az iskola egykori tanárai közül az intézet szervezése, a közélet, a tudomány és irodalom terén különösen kitűntek: Faludi Ferenc és Pray György jezsuita atyák ; a világi tanárok közül: Klamarik János, Mátyás Flórián, Lutter János, Bermüller Ferenc, Vutkovics Sándor ; a pécsegyházmegyei papok közül: Feszti Károly, Dobszay Antal, Kajdilmre, Konner Károly, Szeredy Józef, Szeifricz István, Petrovich Ferenc; a ciszterciek közül: Pákozdy Román, Horváth Nep. János, Keller Kelemen, Nagy Sándor, Krantzl Máté és Fekete Fülöp, — a legelső tanszemélyzet tagjai; azután Horváth Ágoston, Török István dr., Bula Teofil, Majer Móric, Lóskay Benedek, Tóth Ferenc, Szalay Alfréd, Inczédy Dénes, Verbőczy István, Szegedy Fülöp, Maczky Valér di-., Gyikos Péter, Békéli Rémig dr., a Rend elhunyt apátja, történetirója, cimmel és jelleggel felruházott Pázmány-Tudományegyetemi nyilv. rendes tanár, Greksa Kázmér dr., udv. tanácsos, volt zágrábi, majd a pozsonyi Erzsébet-Tudományegyetemen nyilv. r. tanár. Mikor a pécsi kultúréletnek nagynevű maecenása, egyben Pécsnek 'nagytudományú püspöke: Szepessy Ignác br. székhelyén a filozófiai és jogi tanfolyamokat felállította és áldozatkészségével a sokáig virágzó, de 1923-ban az ErzsébetTudományegyetembe olvadt püspöki líceumnak alapjait megvetette, a ciszterci Rétid tagjai részére a filozófián a vallástan és a magyar nyelv, a jogon meg a statisztika és a természetjog tanszékét biztosította és e négyre a kinevezés jogát a zirci apátra ruházta, akinek a liceum ügyeit intéző egyetemes gyűlésen állandó helyet biztosított. A ciszterci Rend tagjai e tanszékeket 1831—48-ig tényleg el is látták és pedig a következő tanárok, akik közül többen hasonló, vagy igazgatói minőségben a főgimnáziumban is működtek : Vagovics Bertalan 1831—35, Ihász György 1831—36, Mangin Károly 1833-35, Vinkler Engelbert 1833-42, Török István dr. 1834-37 és 1840—48, Czukovits Viktor 1835-36, Trenker Ferenc 1336-40, Farkas Gergely 1836-40, Kunszt Tamás 1836-40, Rudics Dénes dr. 1840-48, Bilkei Lambert dr. 1841-48, Liebhardt Lukács dr. 1841-48. Elhunyt tanítványaink közül országos hírnévre tettek szert: Aidinger János pécsi polgármester, Beksics Gusztáv író, Dischka Győző főreáliskolai igazgató, Khuen-Héderváry Károly gróf, volt miniszterelnök, Hodóssy Lajos Ítélőtáblai elnök, Várady Antal dr. író.