Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1925

III. Iskolánk az 1925—26. iskolai évben. Iskolánk élete az 1925—26. tanévben a csendes munka és rend jegyében folyt le. Az 1924: XI. tc. a középiskolák három tipusát létesítette, ezek közül az intézet kegyúra, a zirci apátúr a reálgimnáziumot választotta, igy a ciszterci Rend pécsi főgimnáziuma az 1924—25. tanévtől kezdve reálgimnáziummá szerveztetett át. Az idei tanévben már az I—II. és az V—VI. osztályban tanítottunk az új reálgimnázium tanterve szerint. A tanévet az 1925 aug. 31. tartott alakuló értekezlettel kezdettük meg, a tanulók végleges beírását szept. 1—3. napjain végeztük el. Az ünnepélyes megnyitás szept. 5.-én volt. Az előadások megszakítás nélkül folytak június 15-ig, illetve a VIII. osztályban május 10-ig. Az I. osztályra az előjegyzéseket jún 30. és júl. 1. tartottuk meg. A különbözeti és javítóvizsgák aug. 31.-én voltak. A magánvizsgák szept. 3—4 folytak le. Az intézeti rendtartás és fegyelmi szabályok felolvasása az igazgató beszédjével szept. 17. volt. Az I. félévi módszerest szept. 10.-én, a II. félévit febr. 8.-án tartottuk meg. Az ellenőrző tanácskozások nov. 25. és ápr. 28.-án voltak. Az I. félévi osztályozót jan. 25. a II. félévit jun. 25. tartottuk meg. A hittanvizsgálatokon Hanuy Ferenc dr., egyet. ny. r. tanár, papnevelőintézeti kormányzó-kanonok és Szilvek Lajos dr., prelátus-kanonok, püspöki biztos úr elnököltek. Az évvégi összefoglalások a VIII.-ban május 10—15., a többi osztályban pedig jún. 16—24. folytak le. A magánvizsgákat júu. 17—18-án tartottuk meg. Az iskolai évet június 29. ünnepélyes Te Deum fejezte be. Valláserkölcsi nevelés; hazafias érzés; fegyelem; tanulmányi előmenetel. A középiskolákról szóló 1924. évi XI. tc, rendelkezései eredményeképen 1926. márc. 19. lépett életbe a magyarországi középiskolák új Rendtartása. E Rendtartás 80. egyenesen kötelességévé teszi a tanári testület minden tagjának, hogy példa és oktatás utján mélyen és eltörölhetetlenül oltsák bele tanítványaik lelkébe a mély vallásosságot, a keresztény erkölcsi világfelfogást, a tiszteletet a magyar nemzeti történet nagy hagyományai iránt és az ezeréves Magyarország területi integritásához való törhetetlen ragaszkodást. Az ifjúság valláserkölcsi életét, rendi hivatásunknál fogva is, mindenkor legéberebb gonddal ápoltuk, fejlesztettük. Mivel a tanári kar legbensőbb hitvallása áz, hogy csak a sziklaszilárd vallásos meggyőződésen épülhet fel az igazi és állandó fegyelem és csak az így nevelt fiatalság lehet támasza, megmentője az egyháznak és hazának, nemkülönben csak ezen alapon találhatja meg egyéni boldogságának alapját, minden lehetőt elkövettünk, hogy ifjaink lelke elteljék a komoly, munkás