Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1913

A pécsi gimnázium története

A tanév lefolyása harmonikus, nyugodt. Horváth Dániel az intézet világi tanáraival mindenkor a legnagyobb előzékenységgel bánik s az utóbbiak készséggel simulnak az ő jóakaratú törekvései­hez. Mikor a tanév bezárul s a tanári kar immár idejében tudomást szerzett róla, hogy a zirczi apát a következő esztendőre elégséges tanerővel rendelkezik az intézet ellátására, 1 Horváth Dániel meleg szavakkal búcsúzik a testület világi tagjaitól. Ezek hálás szívvel veszik a jóleső figyelmet; az igazgató beszédjének a jegyzőkönyvbe való felvételét kérik. A korábbi keserű tónus oly egyének csendes bánatává enyhül, akiket nem annyira a rideg helyzet, mint az irántuk tanúsított gyengédségről való kényszerű lemondás sebez meg valami­kép. Paintner főigazgatót is mélyen megilleti Horváth Dániel nemes viselkedése s őszinte örömét tolmácsolja a fölött, hogy az igazgató ily megkapó emléket rögzített meg a távozó kartársak leikeiben — a pécsi gimnáziumban eltöltött utolsó esztendőt illetőleg. 2 A következő tanév elején már az egész tanári testület ciszterci rendtagokból áll. Az igazgató egyúttal a II. humanítas tanára. Rajta kívül — hogy legalább az első, teljes tanszemélyzetet nevek szerint is megemlítsük — Horváth Nep. János, Keller Kelemen, Nagy Sándor, Krantzl Máté s Fekete Fülöp törekszenek az alapvető munkálatokat elvégezni a ciszterci rend pécsi hivatásának gyakorlatához. Horváth Dániel az évmegnyitó gyűlésen az ő egész egyéniségét, komoly élet­fölfogását elevenen jellemző beszéddel fordul a tanári testülethez. Emlékezteti őket arra, hogy drága zálogként veszik át a hazai ifjúság Pécs-kerületi kontingensét. Nevelésük nagy felelősséggel jár. Legyenek rajta, hogy azokat hálás örvendezések között válthassa vissza tőlük az ország. Inti a tanárokat, hogy a kötelességek lanyhább felfogására ne merítsenek bátorítást talán abból a körülményből, hogy az igazgató velük egyazon szerzetnek tagja. Esküvel kötelezik magukat önzetlen, áldozatos munkára. Ennek értelmében a közügy eszményi szolgála­tára kell lekötniök összes szellemi s erkölcsi erőiket. 3 Annak a hivatásbeli munkának, amely azon időtájt a magyar­országi tanári testületekre s közöttük a ciszterciekre is várakozott, az 1806.-Í Ratio educationis jeleli ki a medrét. Az 1790—1. országgyűléstől kiküldött regnicolaris deputatío — átvizsgálván az 1777.-i Ratíót s hatása alatt élvén azon erkölcsi károknak, amelyet II. József pedagógiája okozott — a lezajlott idők 1 Főgimn. L. 1815. jún. 15. Főig. 2 U. o. 1815. aug. 30. gyűlés jegyz. s a főig. válasza. 3 U. o. 1815. okt. 30. gyűlés jegyz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom