Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1910
Az energia fajtái és változásai
25 durva visszaélés, mely annál bűnösebb, mert igen sokszor rossz szándék az indítója és fitogtatott tájékozottság a köpönyege. Amit tudunk és amit csak sejtünk, igen sokszor annyira összeolvad a természettudomány c népszerűsítőinéi, hogy amit csak gyanítunk, fő dolognak, amit tudunk, mellékesnek tűnik fel. „Hogyan mutatkozik már ma egy szociállistának fejében a leszármazás elve?“ kérdezte Virchov 1877. szept. 22.1 Azóta 33 év múlt el, de e 33 év javulást nem hozott. Amit tudományos körökben felénk tartózkodással valószínűnek mondanak, azt monista körökben ezerszeresen fokozott bizalommal természettudományi igazságnak hirdetik. És e bátorság, mondhatnók vakmerőségnek is, tagadhatatlan, az avatatlanoknak imponál. * * * Ha három adott sebességgel bíró anyagi pontot, melyek Newton törvénye szerint hatnak egymásra, a végtelen és üres térben elhelyezünk és meg akarjuk határozni, minő pályán fognak mozogni és adott időpontban, legyen az múlt vagy jövő, minő lesz a helyzetük, előttünk a híres probléma: a három test problémája, melynek megoldása, bár a legnagyobb mathematikusok próbálták ki rajta erejüket, csak bizonyos egyszerű esetekben sikerűit. Minő tehetetlen lesz az emberi ész, ha problémánkat kiterjesztjük a csillagok millióira, ki az anyagi világ atomjaira, elektronjaira! A világformula megközelíthetetlen távolságban van tőlünk ma és lesz is mindenkoron. A Földet nemcsak a Nap, hanem a naprendszer összes tagjai is vonzzák és a Föld is nemcsak a Napot vonzza, hanem a naprendszei összes tagjait. Ugyanazt kell mondanunk a bolygók mindegyikéről. Kepler törvényei tehát csak megközelítéssel írják le a bolygók mozgását, de olyan megközelítéssel, mely az asztronómia kívánalmait kielégíti. Ezt a közelítő megoldást lehetővé teszi a Nap tömegének preponderánciája a bolygók egyesített tömegével szemben is és a bolygóknak egymástól való olyan nagy távolsága, hogy a közöttük levő hatás csak kicsiny tört része a Nap hatásának. A Jupiternek hatása Földünkre a legkedvezőbb esetben is a Nap hatásának Visooo része. Ez ennyit jelent: Földünk 1 perc és 175 másodperc alatt pályáján 2324 km. utat tesz meg — ekkora kb. PárisnaK és Konstantinápolynak egymástól való távolsága — és ezen úton Földünk a Nap hatására az egyenes iránytól 18 méternyire, a Jupiter hatására pedig 1 milliméternyire tér el. A Jupiternek még a Saturnuszra gyakorolt hatása is csak Viso része a Nap hatásának. Minden bolygónak Nap körüli keringését a többi szüntelenül háborgatja. Hogy pályájuk nem szigorúan ellipszis, mint Kepler tanítja, azt tudjuk, de igazi jellegük kiíürkészésére ez ideig még nem sikerült. * * * Ha hatalmamban volna, azt a hitetlenkedő modern embert oda állítanám a csillagok világának kellő közepébe. Felruháznám a mieinknél 1 Virchow; A tudomány szabadsága a modern államban. Ford. Bakody Á, Budapest, 1878. 10. 1,
