Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1910
Az energia fajtái és változásai
15 Az energia megmaradásának törvénye. Egy tekintet táblázatunkra első sorban arról győz meg bennünket, hogy a fizikának minden jelensége az energiának valamiféle hely- vagy alakváltozása. A gépek csak az energia átalakításának és tovaszállításának eszközei. A technika összes törekvése csak arra irányul, hogy ezt az átalakítást és tovaszállítást minél gazdaságosabban hajthassa végre. Az eddig megvizsgált energiaátalakulások tanúsága szerint „az energiafajták a kísérleti hibákon belül állandóknak bizonyult viszonyszámok mellett alakulnak át egymásba“ azaz, amennyivel az egyiknek mennyisége nagyobbodik, a másiké ugyanannyival kisebbedik. Ez a törvény az energiatan első föltétele. (Mayer-féle elv.) Természettudományi ismereteink a fizikus világára, vagyis arra a zárt anyagi rendszerre vonatkoznak, mely kívülről sem anyagot, sem energiát nem kap. Méretei lehetnek mikroszkopikusak, de bírhat a csillagok világának méreteivel is.1 Clausius a Mayer-féle elvet kiterjesztette az egész míndenségre és az energetika első főtételét így fejezte ki: A világmindenség energiájának mennyisége állandó.1 2 Alakuljanak át egymásba akárhogyan a különböző energiafajták, összegük állandó, változatlan. Az ember szellemének minden hatalmával se bírná a mindenség energiájának mennyiségét csak egy kilogramm- méterrel is megváltoztatni. Energiát se nem teremthetünk, se meg nem semmisíthetünk. Ezért nevezzük az energetika első föltételét az energia megmaradása törvényének is. A Magy Tud. Akad. alapszabályainak 78. §-sa: „A kör négyszögesítését, a szögletnek három egyenlő részre metszését, az örök mozgó feltalálását tárgyazó értekezések vizsgálatlanúl visszautasíttatnak.“ Az akadémia alapszabályai ezen paragrafusának tanúsága szerint az energia megmaradásának tételét így is kifejezhetjük: Elsőrendű perpetuum mobile lehetetlenség. Elsőrendű perpetuum mobile volna az olyan gép, amely állandóan bírna munkát szolgáltatni kifelé anélkül, hogy valamelv külső energiaforrásból egyenlő értékű energiát kapna. Az energia megmaradásának elve kapcsolja össze a fizikának különböző tüneménycsoportjait és tüntet föl közöttünk számbeli kapcsolatot. Ez teszi lehetővé, hogy az energia minden fajtáját kilogramm-méterrel vagy kilograinm-káloriával mérjük. A természettudomány megpróbálkozott a világmindenségben felhalmozott anyagnak a megmázsálásával. Számóriásai, ha mást nem is, azt mindenesetre bizonyítják, hogy próbálkozása, ha kivitele lehetetlenség is, nem képtelenség. Ha azonban a mindenségben felhalmozott energiának — az értékesíthetőnek és a hasznavehetetlennek — mennyiségét akarjuk megbecsülni, feladatunk a lehetetlenséggel határos. Naprendszerünk mozgás energiája azon eleven erőkből tevődik ösz- sze, a melyek a Napnak és a bolygóknak tengely körüli forgásából, a bolygóknak Nap körüli keringéséből és az egész rendszernek haladó mozgásából származnak; értéke egyszerű műveletekkel meghatározható. Az általános grávitációból eredő potenciális energiák összege is elég könnyen kiszámítható, de a bolygóknak a még meglevő és a Napnak a jelenlegi s összehúzó1 V. ö. A pécsi főgimn. 1907—8. isk. évi Értesítő 21. 1. Lábjegyzet. 2 Pfaundler: Lehrbuch der Physik. 1898. II. 517. 1.
