Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1910
Az energia fajtái és változásai
16 dása folytán még fejlődő hőenergiáját, továbbá a chémiai és az elektromos (áktuális és potenciális) energiáknak, de legfőképen belső energiának1 mennyiségét megbecsülni a szükséges adatok elégtelensége miatt lehetetlenség. Ez a lehetetlenség azonban csak azt bizonyítja, hogy azon számóriásnak, amely naprendszer energiakészletét kifejezné, meghatározását alig remélhetjük, de, hogy végesnek valljuk, azt a természettudomány nem gátolja, sőt parancsolja, mert véges mennyiségű anyag csak véges mennyiségű energiának lehet hordozója. „Egy testnek vagy egy testrendszernek energiája véges, egyértelmű és folytonos fiigvénye a test vagy a testrendszer állapotának, amelyet a test vagy a testrendszer részeinek kölcsönös helyzete és sebessége ad meg“.1 2 Ha már a naprendszer energiájának mennyiségét se bírjuk megbecsülni, még kevésbbé boldogulhatunk a tejútrendszer energiájának mennyimennyiségével.3 Az energia átváltozásának törvénye. Az energia megmaradásának törvénye mellett van az energetikának még egy második, egy még fontosabb törvénye is, amely megmondja, hogy a természeti jelenségek minő föltételek mellett létesülnek és lefolyásuk minő irányban iehetséges és minőben nem. Az energia megmaradásának törvénye csak a végeredményre és nem tünemény lefolyására vonatkozik. „Gyakran hallhatjuk, hogy a mindenségben örökös körforgás uralkodik. Bárhol történjék is valami változás a mindenségben, bizonyos, hogy más időben, más helyen ellentétes irányú változás létesül. Egészében a mindenség állapota változatlan.“4 A világnak ez az állítólagos változatlansága az energia megmaradásának törvényével nem ellenkeznék, de „a második főtétel a leghatározottabban tiltakozik ellene.“5 Az energetika első törvénye nem követeli egyetlenegy jelenség létesülését sem, csak azt kívánja meg, hogy, ha már valami történik, az ne ellenére, hanem vele megegyezésben történjék; második törvénye pedig azt mondja meg, mikor történhetik valami e világban és minő irányban kell történnie. Minden átalakulásnál az anyagi rendszer energiája értékességéből veszt; mechanikai munkává alakítható része csökken, hasznavehetetlen része pedig szaporodik. Mennél nehezebben szóródik szét valamely enei- giafajta és mennél könnyebben alakítható át mechanikai munkává annál 1 Valamely testnek belső energiája össze van téve a molekuláknak belső és külső energiájából, a molekulák belső energiája pedig az atomoknak belső és külső energiájából; az atomok belső energiáját az ősatomok energiája adja meg. 2 O. D. Chwolson: Lehrbuch der Physik. Braunschweig. 1902. I. 119. 1. 3 Az energia egyenlő értékű átalakulásának tárgyalásakor meg kell emlékeznünk az energia kioldozásáról is. Az a kis ütés, amellyel a megtöltött puskát, ágyút stb. elsütjük, az a kis szikra, amellyel aknát felrobbantjuk, semmiféle arányban nincs a kiváltott, a kioldozott energiával ; a madár szárnycsapása, amely a hólavinát megindítja, csak gyenge fuvalom; a gépésznek csak egy kart kell elfordítani, hogy a leghatalmasabb gép is meginduljon stb. Az energia kioldozásának mathematikai formulázása, bár példái előttünk vannak és sokszor szinte megdermesztenek bennünket, a lehetetlenségek közé tartozik, mert a kiváltott energia a kiváltó energiához képest sokszor végtelen nagy és mert ugyanaz a kiváltó energia pl. egy madár szárnycsapása különböző helyeken, pl. többé-kevésbbé meredek, több-kevesebb hóval födött lejtőkön különböző hatásokat fejt ki. 4, 5 R. Clausius: Über den zweiten Hauptsatz der mechanischen Wärmetheorie. Braunschweig. 1867, 15. 16. 1.
