Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1910
Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből
6 3. Per analogiam is csillagvilágunk kiterjedésének véges voltára következtethetünk. Az atom véges számú elektronokból, a molekula véges számú atomokból, a Föld és bármely égi test véges számú molekulákból, a naprendszer véges számú csillagokból alakult; egy lépéssel tovább haladva, azt kell mondanunk, hogy a csillagok világa véges számú naprendszereknek a sokasága. b) A csillagrendszer tömege. A világegyetem végtelenségének semmi tudományos alapja nincs; de igen is, ha a tapasztalat alapján akarunk maradni, jogunk van feltételezni határos voltát, mert a megfigyelés adatai inkább a tényleges korlátoltságra engednek következtetni. Különben is a csillagok világa, ha tényleg végtelen volna is, nem esnék közvetlen megfigyelésünk alá és viszont határos volta mellett is lehetnének oly mérhetetlen messzeségben a határai, ahová még fotográf-készülékiink se bírna elhatolni. És ezen esetben véges létére is végtelennek látszanék.1 Ezt a kérdést minden kétséget kizáró módon aligha lesz lehetséges valaha eldönteni még annak a merész röptű emberi szellemnek is, ki elég bátor arra, hogy a csillagrendszer megmázsálását is megkísértse. A fizika többféle úton: érzékeny mérleggel, torzió-mérleggel, ingával határozta meg a Föld tömegét. A különböző utakon kapott eredmények megegyezése igazolja azoknak helyességét. A Földnek tömege kb. 6 kvadrillió kg. (6.1024 kg.). A Nap tömege a Föld tömegének 325,000-szerese azaz 2 kvintillió kg. (2.1030 kg.) Mivel a Nap tömege mellett a bolygóknak tömege elhanyagolható mennyiség, azért naprendszerünk tömegét is megközelítéssel két kvintillió kilogrammnak mondhatjuk. Nagy a valószínűsége annak, hogy a naprendszerek száma — minden álló csillagot egy-egy naprendszer középpontjának tekintve — 100 millió és 2000 millió közé esik. Ha minden naprendszert átlagosan a mienkkel egyenlő méretűnek tekintünk, a világegyetem anyagmennyisége 200 sextillió kg. (200.1036 kg.) és 4000 sextillió kg. (40 00.1036 kg.) közé esik. A kitűzött határok eléggé jelzik, hogy pontos adatokat e kérdésben a tudomány nem bírt adni; de ezen adatok, bármennyire is legyenek távol a valóságtól, már létezésükkel bizonyítják, hogy a tudomány a világ- egyetem tömegét végesnek tartja. És ez érdemük. A csillagok világa, nyújtson bár bármilyen tág teret is a képzeletnek, véges számú csillagból áll, véges tömeggel bír és amint látni fogjuk, a végtelen térnek csak véges részét foglalja el. c) A világegyetemnek architektúrája. Wright T. (17111—1786.) „Uj hipotézisek a világmindenségről“ című munkájában mondotta ki először, hogy a csillagok világa lencsealakú és közepe táján van a mi naprendszerünk. A kozmikus ködöket a mienkhez hasonló csillagrendszereknek tartotta. Lambert H. (1728—1777.) „Kozmológiai levelei“-ben a világ- egyetem fönségétől elragadott léleknek költői lelkesedésével tanította, hogy a tejút az állócsillagok zodiákusa, amelyben a főnap körül keringenek az állócsillagok, tehát Napunk is, ismeretlen számú felsőbb rangig napok közvetítésével. Az ég architektúrájának kutatását lierschel V. (1738—1822.) tette először életének feladatává. A csillagok eloszlása !) C. De Freycinet: A természettudományi megismerés alapjai. 1898. 193, 1.
