Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1910
Iskolai közlemények az 1910-1911. tanévről - A tanintézet 1910-11. évi története
ioo Tanulóink hazafias érzésére úgy is akartunk hatni, hogy idegen hangzású neveik helyett magyar nevek felvételére buzdítottuk őket. Legyen magyar a magyar haza minden polgára, nemcsak érzelmeiben, hanem külső életviszonyaiban is, és ne kicsinyeljük a név jelentőségét, amely a külföld előtt első sorban mutatja meg magyar mivoltunkat. Minden magyar név egy-egy erkölcsi kötelességet ró a viselőjére, egy-egy zászló, mely a magyarság előrehaladásának útját jelöli. Felszólításunk- és húzódásunknak volt is foganatja, mert többen az igazgatóság útján maguk, mások testvéreikkel együtt folyamodtak névmagyarosításért s vettek fel jó magyarhangzású neveket, összesen 25. 7. Fegyelmi állapot. A tanulók fegyelmi viszonyait a nm. vall. és köz- okt. Minisztériumtól szentesített fegyelmi intézkedések szabályozzák. Két külön lapon vannak ezen fegyelmi szabályok csoportosítva. Az egyik a tanulóknak szól és ezt a beíráskor mindenki megkapja, de meg minden osztályban ki van függesztve. A másik azon pontokat tartalmazza, melyeket a szülőknek és házigazdáknak kell ismerniök és maguk részéről érvényesíteniük. Ezen lap egyszersmind a felvételi- és tandíjak nyugtatójául szolgál és minden szülő tartozik megőrizni. Ezenkívül a fegyelmi szabályokat az osztályrendezés alkalmával az osztályfők pontról-pontra felolvassák és megmagyarázzák, az igazgató pedig a tanári kar jelenlétében ün- nepiesen felolvastatja az ifjúság előtt, midőn buzdító, intő, óvó, figyelmeztető beszédet intéz a tanulókhoz. Különben is minden egyes tanár, de főleg az oszályfő és az igazgató nemcsak magyarázói, de éber őrei is a tanulók viselkedésének és kötelességüknek tartják az atyai szigorral is érvényt szerezni az iskolai törvényeknek: gyanús esetekben, hogy a baj csiráját is elfojtsák, a tanulókat lakásaikon is felkeresték az osztályfők. Igazi fegyelemről csak ott lehet szó, ahol a fegyelem a tanulók leikéből fakad s nemcsak külső hatások kényszere alatt keletkezik. Ép azért a fegyelem bázisává is a vallást tettük, amely egyedül képes megadni azt az éltető erőt, mely megőrzi az emberi szív romlatlanságát. Az állam, község, iskola, egyén fegyelmét s vele nyugalmát és boldogságát semmiféle rendőr és paragrafus nem biztosítja úgy, mint az a lélekből fakadó kényszer, a valláserkölcsi érzésen alapuló lelkiismeret, az az úgynevezett kisbíró, mely az embert mindenkor és mindenben a jó követésére s a rossz kerülésére szorítja vaskézzel. Sajnos, hogy nemcsak a diáktartók, de maguk a szülők sem nyújtanak segégkezet a fegyelmezésben, sőt az otthoni laza felügyelet, túlságos engedékenység, a társaságban, zsúrokon, stb. való szerepe által még tápot nyút az amúgy is fegyelmezetlenségre hajlandó ifjúnak. Az idei tanévben is sajnosán kellett tapasztalnunk, hogy helyben lakó intelligens szülő sem gyakorol mindenkor kellő felügyeletet serdülő fiai felett s majdnem azon kényszerhelyzetbe hozta az intézetet,
