Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

3 száraz«, és úgy lett és nevezé Isten a szárazat loldnek, a vizek egyesülését tengernek. És látá Isten, hogy jó .... És raondá Isten : »Teremjen a föld zöldelő és maghozó füvet és gyümölcsöző fát« és a föld terme és látá Isten, hogy jó .... 4. És mondá Isten: »Legyenek világítók az ég erősségén« és teremte Isten két nagy világítót és csillagokat és látá Isten, hogy jó ... . 5. És mondá Isten : »Hozzanak elé a vizek élő lényeket« és teremté Isten a halakat és a madarakat és látá Isten, hogy jó ... . 6. És mondá Isten : »Hozzon elé a föld élő lényeket« és teremté Isten a szárazföldi állatokat és látá Isten, hogy jó .... És mondá Isten: »Alkossunk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra, ki uralkodjék az egész földön« és teremté Isten az embert az Ő képére és hasonlatosságára, férfiúvá és asszonnyá teremté őket és megáldá őket. És láta Isten mindent, amit alkotott vala és igen jók valának. 7. És megnyugovék a hetedik napon minden munkájától és megáldá a hetedik napot és megszentelő. Gyönyörű drámai előadása ez a világ eredetének, mely kidomborította az emberiség előtt ezt a teológiai igazságot: »Én vagyok a te Urad, Istened, engem imádj, nekem szolgálj.« És az emberiség megértette. Igen, a Szentírás első fejezete a gondolkodó észt mindeneknek örök Teremtőjére, Urára utalja. Azt tanítja, hogy Istenen kivül semmi sem örök, hanem minden-minden mulandó. Magasztosabb eszme emberi agyban nein fogamzott meg soha. Ha Mózes nem csak az egyiptomiak tudományában lett volna jártas, hanem a modern természettudományokban is, a világ eredetéről akkor is alig írhatott volna másképen a szolgaságból csak az imént kiszabadult, tanulatlan népének. Az Úr parancsai: »Legyen világosság«, »Teremjen a Föld«, »Hozzanak elé a vizek« stb. hogyan valósultak meg, arról a hexahémeron mit sem szól ; hallgatásával biztosította a kutatás szabadságát, a teremtés napjaival meg jelezte, hogy a hosszú, nagyon hosszú időn át tartó evolúciónak elfogadása ellen nincs kifogása. Ellenkezés a Szentírás és a tudomány között csak azoknál lehet, akik vagy a Szentírást vagy a természettudományt nem értették helyesen. Az egyház a Teremtés könyvének első fejezetéből csak ezt az egy-két szót vette át krédójába: »Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.« Ezt minden katholiküs embernek hinni kell, de a mózesi teremtéstörténet részleteiről a természettudomány mindenkori álláspontján állva szabadon alkothatja meg véleményét. Cuvier (17(39 — 1832.) korában hittük, de nem hitünk parancsára, a kataklizma-elméletet, Lyell (1797 — 1875.) óta pedig az aktualizmusnak vagyunk hívei és azt valljuk és pedig nem hitünk tilalma ellenére, hogy a mostani természeti erők is elégségesek a geológiai jelenségek megfejtésére, ha mérhetetlenül hosszú idő áll rendelkezésükre. Cuvierrel a fajok állandóságában hittünk, ma az organikus fejlődésnek vagyunk hi vei. Cuvier nézeteit vallani még nem hitvallás, a fejlődés