Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

39 telegramm. »Európa és Amerika távirati közlekedéssel egyesítve vannak. Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a Földön a jóakaratú embereknek.« A tudománynak ezt a nagy ünnepét (1858. aug. 17.) csak a betlehemi üzenettel lehetett méltóképen megünnepelni. A férfiú, kinek a tudomány ezt az ünnepet köszöni L. Kelvin volt.

1 Hippokrates (460—377. Kr. U. sz. e.) ezt tanította : »Az orvosi tudomány iránti szeretet az istenek iránti tiszteletre és az emberek iránti szeretetre vezet.«

2 Huszonhárom évszázad választja el Hippokrates e mondását és az első kábel-telegrammot. A köztük levő hármonia bizonysága annak, hogy a hit és a tudás viszonya ma is olyan, mint huszonhárom századdal ez előtt volt. A természetbúvárok között ma is vannak hívők és vannak hitetlenek, mint voltak az előző századokban. Minden kornak megvoltak a maga atheistái. Az Üdvözítő korában szadduceusoknak hivták őket. Minden korban felfedezték a hit cáfolatát, de az istentelenség diadala mindenkor rövidéletű volt. A támadások folytonos újra ébredése bizonyítja, hogy az atheisták minden korban csak szubjektív okokból voltak istentagadók. Kisér bennünket a tagadás szelleme és sokszor nevetve romboljuk azt, amit később sírva se tudunk újra építeni. Befejezés. Ha »minden művelődésnek végcélja az emberi lénynek, mint szociális és erkölcsi lénynek nemesítésére és az állatiasságból minél inkább való kivetköztetésére irányul«,

3 akkor nincs kétség felőle, hogy az emberiség előrehaladásának leghatásosabb tényezője a kereszténység; hozzá nincsen fogható. Az emberiség legértékesebb kulturjavait neki köszöni. A civilizáció mindenütt az evangélium nyomain haladt s ha ki akarnánk törülni kultúránkból, ami keresztény, a barbárságba kellene visszasülyednünk. »Iszonyatos poklot 1 Dr. Fröhlich J.: Emlékbeszéd Thomson William (L. Kelvin) fölött 1909. márc. 80. A Magy. Tud. Akad. kiadása. 29. 1. — Lord Kelvin (1824—1907.), akit az elmúlt két évtizedben méltán az egész világ első fizikusának tartott és aki mellet időnként Helmholtz is tompaelméjűnek érezte magát, 66 évig (1841 — 1907.) állott a fizika szolgálatában. Az elmúlt évszázad közepétől a fizikai tudományok föllendülése és majdnem beláthatatlan gyarapodása senkinek sem köszönhet többet, mint neki. Az ő munkásságának története a természettannak ezen korszakba eső története is. Az északatlanti kábel lerakása körül tett megbecsülhetetlen szolgálatait a vállalat vezetősége egy millió angol font (24 millió korona) tiszteletdíjjal honorálta. Hazája is, a művelt világ is elhalmozta kitüntetésekkel. És ez a L. Kelvin, akit Helmholtz a világ egyik legélesebb elméjű gondolkodójának mond, hívő ember volt. (Term. tud. Közi. 1894. 589. 1.) Az ő lelke szólt hozzánk az első kábeltelegrammban. 2 Schächter Miksa i. ért. 71. 1. 3 Dr. Török Aurél rektori székfoglaló beszéde. Term. tud. Közi. 1908. 236. 1.