Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909
Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből
11 is rengeteg erdőségeket alkotva, a Föld méhébe temetkeztek, hogy egykor gazdagságát képezzék, melegben és homályban nőttek óriásokká. Virágjaik, évgyűrűik nem voltak. Az állatvilágnak ezen korszakbeli tipusai homály borította vizekben élők valának. Éghajlati zónák még nem voltak, az évszakok még nem váltakoztak. Negyedik nap. A harmadik napon fölékesítette az Úr a földet, a negyediken meg a rá boruló égboltozatot; ami a földnek a virág, az az ég boltozatának a csillag. A felhők rétege megszakadozik, nem alkot többé összefüggő burkolatot a Föld körül. Kiderül, kitisztul az ég, feltűnnek a Nap, a Hold, a csillagok. Először bontakozik ki az égboltozat elragadóan fönséges pompája. A napsugár a föld egyszerű ruháját ezerszínű virággal teszi színessé, ragyogóvá. Ez volna a negyedik napnak talán legegyszerűbb magyarázata. Mózes avval, hogy a Nap, a Hold és a csillagok teremtését a növények és az állatok teremtése, közé, a negyedik napra tette, talán csak határozottabban akarta kifejezni, hogy a Nap is, meg a Hold is, meg a csillagok is csak olyan teremtményei a Mindenhatónak, mint a legkisebb fűszál, mint a legjelentéktelenebb féreg. Ha a teremtés könyvének első fejezetét természettudományi értekezésnek akarnánk tekinteni, amit megtennünk nem szabad, azt is mondhatnánk, hogy Mózes azért teszi a negyedik napra a Nap teremtését, mert ezen korszakban alakulhatott ki véglegesen, miután a Vénusz is, meg a Merkur is leszakadtak a középponti ködgolyóból. Mondhatnánk azt is, hogy a Nap, mely fejlődése folyamán fokozatosan lett vörös, sárga, majd fehér csillaggá, a negyedik napon lett világítóvá és csak ekkor lépett a Földdel, amely már-már kihűlt, azon viszonyba, melyben most van. A Nap jelenleg világító, melegítő, időjelző szerejtet tölt be. Előbb nem volt szükség világításra, melegített a Föld belső melege, nem lévén még emberek, nem volt szükség időmutatóra. Hogy Mózes csak a negyedik napon beszél a Napról és akkor is csak világító és időjelző szerepéről emlékszik meg, míg melegítő és így szinte éltető hivatásáról mit sem szól, ismét arra vall, hogy Mózes nem természettudományi, hanem teológiai célból írt. Elejét akarta venni a napimádásnak, ezért szinte szándékosan lefokozta a Nap jelentőségét. Ismét egy bizonyíték arra, hogy a teremtés napjai nem a mai értelemben veendők; különben azt kellene hinnünk, hogy Mózes, ez az élesértelmű nagy szellem, kinek, hogy piedesztálja legyen. Heine szerint a Sinai hegy is alacsonynak látszik, 1 szinte kézzelfogható ellenmondásba keveredik. Ötödik napon történt a víz, majd a levegő benépesítése; ezen a napon teremtette az Úr Isten a halakat, a madarakat, a hüllőket, a rovarokat, szóval a tojás által szaporodókat. 1 Heine H. : Emlékiratai. (Olcsó könyvtár.) 230. i.