Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909
Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből
10* és nedves levegőre. Életünk legszebb természetes képe a láng. A láng élete és életünk lángja az oxigéniumhoz van kötve. De ezen törvény alól is van kivétel. A foszfor ég a chlórban, a magnézium ég a széndioxidban. Az oxigén nélküli élet egyike Pasteur legtermékenyebb és legkihatóbb felfedezéseinek a mikrobiológia terén. 1 Azoknak az első növényeknek, amelyek oxigén nélküli levegőben is megéltek és fejlődtek, rendeltetésük volt, hogy a Földnek ős légkörét a felesleges szénsavtól megtisztítsák, oxigéniummal ellássák és így az oxigéniumra szoruló növények, állatok és emberek lélegzésére alkalmassá tegyék. Az ős légkör szénsavát két folyamat törekedett felhasználni: az egyik chemiai t. i. a közetek elmállása, mely lehetővé tette az üledékes kőzetek képződését, a másik biológiai t. i. az első növények élete; ezek az ős meleg árán a levegő széndioxidját felbontották, a szenet és benne az ősidők fényenergiáját a kőszéntelepekben számunkra raktározták, a szabaddá tett oxigéniummal pedig a levegőt tisztították. Ami az embernek és az állatnak halála, az a növénynek élete és ami a növénynek halála az az embernek s állatnak élete. Nem lehetetlen, hogy a levegő összes oxigéniuma a növények életfolyamatának eredményeként a levegő széndioxid készletének rovására képződött.A teremtés harmadik napján direkt napsugár még nem érte a Föld fölületét; a légkörben gomolygó felhőkön legföllebb a vörös és sárga sugarak szűrődtek át. A kőszén-korszak növényei, melyek egymás után több ízben 1 Dr. Pertik O.: Pasteur emlékezete. Term. tud. Közi. 1896. 232, 1. 2 Arrhenius S. : Földünk és az égi testek, mint az élőlények lakóhelyei. Term. tud. Közi. 1907. 677. 1. De a növényeknek más feladatuk is volt. A növényvilág készíti közvetve és közvetetlenűl az állatvilág táplálékait. Csak a növények bírják a szervetlent átalakítani szervessé. A növényvilágnak tehát azért is meg kellett előznie az állatvilágot, hogy az állatvilág számára asztalt terítsen azaz a rendelkezésére álló egyszerű vegyületekből, aminők a széndioxid, víz, ammóniák stb., az állatvilágnak táplálékot: különféle protein-anyagokat, szénhidrátokat és zsírokat készítsen. Az emberek és az állatok a növényvilágtól közvetetten vagy közvetetlenűl kapott táplálékot részben még életükben, részben holtuk után mint széndioxidot, vizet, ammoniakot stb ezek a növényvilág táplálékai — visszaadják a természetnek. Az állatország és a növényország életműködése épen ellentétes. A növényeké progresszív, az állatoké regresszív; a növényeké melegfogyasztó, az állatoké melegtermelő. A növények a Nap energiája árán csekély számú elemből és szervetlen vegyületből szerves vegyületeket készítenek, az állatok pedig a szerves táplálékok lassú elégetése által szervetleneket. A természet ezen végtelenül bölcs berendezésének köszönhetjük, hogy a természetben nincsen fogyasztás, melynek ne felelne meg megfelelő termelés és nincsen termelés, melynek ne volna meg a maga fogyasztó közönsége. Az állatvilágnak és a növényvilágnak ez az egymásra való kölcsönös hatása — az anyagcsere — biztosítja a természetben a bevétel és a kiadás egyensúlyát. (Dr. Ilosvay L.: A chemia alapelvei. 246. 1.)
