Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

' 9 testének melegével a tojásban, létre szólította az életet, megadva az őskhaosznak a produktiv, de talán még jó ideig szunnyadozó erőt, hogy majdan ha meglesznek az élet föltételei, hármoniában a Teremtő akaratával a földet fölékesítse és benépesítse. »Legyen világosság«. »És lett világosság«. Megkezdődött az attrakcióerővel fölruházott khaosz összehúzódása, minek folytán meleg fejlődött, majd világosság létesült. Ez a világosság, melyet mélység színén, mielőtt a Nap lett volna, a tömegvonzás gyújtott, egyformán ömlött el az egész Föld felületén ; nappali és éjjeli, nyári és téli váltakozásai nem voltak. Ha elfogadjuk a ködelméletet, a világtér mélységeiben világító ködfoltok annak volnának bizonyítékai, hogy a világosság a Napnál előbb teremtetett. (Halley.)

1 Vagy talán ekkor teremtette az Úr az étert, a világosságnak és sok más fizikai tüneménynek hordozóját. Vagy talán a Föld kihűlése folytán a Földet körülvevő felhőburkolat a teremtés első napjának vége felé már annyira megvékonyodott, hogy átszűrődhetett rajta a Nap világossága és észrevehetővé vált a nappalok és éjjelek váltakozása, amit a Szentírás így fejez ki: »És elválasztá a világosságot a sötétségtől«. Második nap. Mivel Mózes a Teremtés könyvének 2. versétől kezdve a Földdel foglalkozik, a világosság keletkezésének legutolsó magyarázata látszik leghelyesebbnek. Az alacsonyabb foknál folyósodó testek folyékony, majd szilárd állapotba mennek át. Kezdődik a geológia. A szilárddá lett Föld körül a még mindig a levegőben lebegő párák és gőzök burkolatot alkotnak, amely elég vékony arra, hogy átbocsássa a Nap világosságát és elég vastag arra, hogy a Föld felületén a Napot, Holdat és a csillagokat láthatatlanokká tegye. A folyékony és a gőzalakú vizeket elválasztja az erősség (firmamentum coelum = levegőég). Firmamentumnak, erőségnek azért nevezi a biblia a légkört, mert a felhők vizeit hordozza. Harmadik nap. A szárazföldek és a vizek szétválnak. Mennyi szerepe volt a neptunizmusnak és mennyi a vulkanizmusnak, arról a Szentírás mitsem szól, megállapítását a geológusokra bízza. A vizek nagy része még a légkörben lebegett. A Föld felülete melegét még legnagyobb mértékben a Föld belső melegéből kapta. Az egész Föld felületén tropikus klíma volt. A levegő meleg, vizpárákban, széndioxidban gazdag volt. A szabad és a vízben oldott széndioxid hatására megkezdődött a Föld kőzeteinek elmállása. A törmelékeket a víz tovább szállítja az oceánokba és létesülnek az üledékes kőzetek. Az Úr »Legyen« szavára az anyag életre kel és bezáródik a Föld őskora. Megjelennek a növények, de először csak olyanok, melyeknek nincs szükségük napsugárra, nincs szükségük oxigéniumra, hanem szénsavra, meleg 1 Idézi Kant i. m. 16. 1.