Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

8 van a 20, mint a 40 millió évhez. Kövesligethynek egészen elütő alapon induló számításai is elég megközelítően a Föld korául ugyanazon eredményt adják.

1 Túlságosan hosszú idő felfogásunk körén kivül esik. Az emberi ész tökéletlenségénél fogva még csak egy millió évnek teljes értelmét se bírja fölfogni. (Darwin Ch. : A fajok eredete. II. 323.) A Föld képét térképeinken glóbusainkon kicsinyítve ábrázoljuk. Tegyük ugyanezt a geológiai korszakokkal is. Ha a kicsinyítés 40,000.000: 1 arány szerint történik, akkor a Föld élete (40 millió év) egy év előtt vonulna el szemeink előtt és újévtől jul. 9.-ig tartana az archei kor, jul. 9.-től nov. 11.-ig a paleozói kor, nov. 11.-től dec. 24.-ig a mezozói kor és dec. 24.-től dec. 31.-ig a kenozói kor; az év utolsó 5—8 órája a negyedkorra, és Szilveszter napjának utolsó 1 és 1j

l órája a világtörténelemre esnék. »Mi tegnapiak vagyunk« (Jób. 8. 9.) és ivadékaink holnapiak, egyedül az Úr örökkévaló, »ki előtt ezer esztendő, mint a tegnapi nap, mely elmúlt és mint egy éjjeli őrizet.« (Zsolt. 89. 4.) Első nap. »Kezdetben teremté Isten a mennyet és a földet.« Kezdetben, abban a kimondhatatlanul távoli időben, mely az időnek határát jelzi és titokzatos hátterűi szolgál a hat napnak, teremtette Isten a mennyet és a földet, azaz a mindenség anyagát: a khaoszt. A mint a mag magában foglalja a fa törzsét, ágait, virágait, leveleit stb., akként a kezdetben teremtett khaosz is magában rejté a mennyet és a földet. Ez a khaosz a biblia szavai szerint puszta és üres vala. Minő volt a halmaz állapota, előttünk ismeretlen. Kant szerint a legegyszerűbb, aminő csak következhetett a semmire. (Der Zustand der Natur scheinet nur der einfachste zu sein, der auf das Nichts folgen kann).

2 Es sötétség vala a mélységnek, annak a rengeteg gáztömegnek színén, felületén. Világítani csak akkor kezdett, mikor már kellő mértékben összehúzódott és ennek folytán fölhevült. A Föld is fehéren izzó fényes csillag volt, de idővel lehűlt és körötte sűrű gőzburkolat képződött, melynek alsó rétegét nehéz fémgőzök alkották. E vastag burkolaton a Nap sugarai nem hatoltak át, azért még ekkor Földünkön »sötétség vala a mélység színén«. »És az Isten lelke lebeg vala a vizek fölött«." A szentíró sz. Ágoston szerint azt a gázalakú khaoszt nagy formáihatósága, gördülékenysége miatt jelzi e szóval : vizek. Később is »vizekc-nek mondja az erősség fölötti párákat, gőzöket. E versben a tojásain űlő madárhoz hasonlítja a biblia az Úr Istent, aki a .vizek (a gázalakú khaosz) fölött való lebegésekor vonzó erővel ruházta fel és forgásnak indította az ős khaoszt és az őstengerben, miként a madár 1 Darwin G. H.: A tengerjárás stb. Budapest. 1904. 287.1. és Dr. Fröhlich I. : Emlékbeszéd Thomson William (L. Kelvin) fölött. 1909. márc. 30. A Magy. Tud. Akad. kiadása. 39. 1. - Kant: Allgemeine Naturgeschichte und Theorie des Himmels Leipzig, 1898. 42. 1.