Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909
Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből
5 A Szentírás nem história naturalis. Nem tanítja sem a fajok állandóságát, sem a fajok leszármazását. Ez a kérdés a természetrajz tárgya. Az a »fajaik szerint« csak hangsúlyozni akarja, hogy minden élő lény Isten teremtménye. A Szentírás csak a teremtés tényét konstatálja, de nyilt kérdésnek hagyja, vájjon közvetett vagy közvetetlen teremtés eredményei-e az állat- és a növényfajok. De a származástan sem akarja a Teremtőt, a Teremtő szabadságát tagadni, nem akar az (3 mindenhatósága elé kicsinyes korlátokat emelni, csak az embert akarja egy lépéssel Istenhez közelebb vinni. (Geoffroy Saint-Hilaire.) 1 A teremtés ténye kívül esik a tudományos megvitatás határain, de mikéntje nem. A teremtés tervét Isten hogyan valósította meg, arról vitatkozhatunk. A származástant a bibliával csak a tájékozatlanság és az irányzatosság állítják ellentétbe. Lehetetlen, hogy Mózes nem tudta volna, hogy több emberfajta van. Egyiptomban élt. Előtte volt a' nagy probléma: az emberrasszok keletkezésének mindez ideig megközelíthetetlen problémája, melynek megoldását Virchow hiába kereste Darwinnál. 2 Az emberrasszok arra mutatnak, hogy az emberben is van valamiféle átalakuló képesség és ha Mózes az emberiséget mégis egy emberpártól származtatja megegyezőleg az emberi nem manapság általánosan elfogadott egységes eredetével, lehetetlenség, hogy az átformálódás lehetőségét mereven ki akarta volna zárni. Isten az életet közvetlenül teremtette vagy pedig az Általa kezdetben megállapított törvények természetes folyománya az élet, arról a hit mit sem szól. Szent Ágoston, Szent Tamás az utóbbi nézetnek híve. Szerintük az ős anyagban potentialiter és causaliter az egész szerves és szervetlen világ megvolt ; mondhatjuk tehát: Isten a világot egyszerre, egy aktussal, egy pillanat alatt teremtette. »Legyen« szavára létre jött valamiféle ősanyag és ugyanazon »Legyen«-re megkezdette titokzatos fejlődését. Létre jött a csillagos ég napjaival, bolygóival stb. és a Föld benépesült a fauna és flóra ezernyi változatú díszével. Ezen gondolat jobban bámulatra ragad, Isten mindenhatóságát és bölcsességét sokkal ragyogóbb színben tünteti föl, mint az a sok ismételt isteni beavatkozás, melyet az állandósági elmélet megkövetelt. A hexahémeron is le lehet különböző módon leírni. Ptolomaeus azt kérdezte, minő mozgást végeznek a bolygók Földünkhöz viszonyítva, Kopernikus meg azt, hogy minő mozgást végeznek a Naphoz viszonyítva. Mindkettőjük kérdése teljesen jogosult, de Kopernikusé egyszerűbb és ezért győzött Ptolomaeusén. (Poincaré H.: Tudomány és föltevés. 232. 1.) Az észleléseknek mind Ptolomaeus, mind Kopernikus szisztémája megtelel; ezen szempontból egyik se jobb a másiknál, Kopernikusé csak egyszerűbb. Kopernikus és Galilei korában egyszerűsége volt egyetlen bizonyítéka. (F. Tisserand : LeQons de Cosmograpliie. 243. 1.) 1 Kneller K. : A kereszténység és a modern természettudomány úttörői. Budapest. 1908. 477. 1. 2 Virchow R.: Darwin és az anthropologic Term. tud. Közi. 1882. 458. 1.
