Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

6 enumerációja csak a korlátolt emberi észhez való alkalmazkodás és vele a szentíró csak nyomatékosabban akarja kifejezni, hogy minden teremtett lény a mindenható Isten alkotása. A Kant-Laplace-féle elmélettől csak egy lépés a leszármazás. Ha Isten a csillagok világát nem a mostani alakjákban teremtette, hanem az égi hármonia, a csillagok világának bámulatos rendje és változatossága természetes fejlődésnek eredménye, miért kellene tagadnunk, hogy egyszerű kezdetből a legszebb és legcsodálatosabb alakok végtelen során fejlődött a szerves világ — a növény- és az állatország — annál is inkább, mert a fosszil fajok fejlődést föltüntetve következnek egymásután. A származástan föltételezi a relativ állandóságot, csak az abszolútot tagadja. A származástan a megfigyelés lényein alapszik ugyan, de csak mint valószínű következtetés. Á természetrajz, mikor a leszármazásról beszél, azt mondhatja, amit a fizika, amikor az elektromos és mágneses folyadékokról, a Faraday-féle erővonalakról stb. szól: »Ezek a fejtegetések hipotetikusok, de célszerű, használható voltukat a kisérleti tapasztalatok szembetűnően bizonyítják : a valóságtól távol vannak, de a jelenségek megértésében kiváló szolgálatot tesznek.« A természetben mindent, de mindent egyszerű kezdetből láttunk kifejlődni ; nagy tűz is kis szikrából támad, a hatalmas tölgy is kis csírából lesz. A természet rendes folyásában nem látjuk a Teremtő hatalmát oly módon megnyilatkozni, hogy szinte egy szóra, egy intésre, a mindenható akarat egy nyilvánítására valamely teremtmény teljes tökéletességében lépne elénk. Ha az egyed létrehozásában és fejlődésének irányításában Isten közvetetlen működését nem látjuk, miért keresnénk azt a szerves világ keletkezésében és fejlődésében. A Szentírás is a közvetett teremtésnek látszik kedvezni. Azok a »Teremjen a föld«, »Hozzanak elé a vizek«, »Hozzon elé a föld« arra látszanak mutatni, hogy Isten mindenható akarata a kezdetben megállapított törvények természetes folyományaként hozta létre a zöldelő és maghozó füvet, a gyümölcsöző fát, a vizek halait, a levegő madarait és a szárazföld állatait. A Szentírás e kifejezése: nemeik szerint sem azt nem mondja, hogy a fajok egy időben jöttek létre, sem azt nem, hogy egymás után, csak azt hangsúlyozza, hogy minden teremtmény létét Istennek köszöni. Hívő ember Cuvier korában bátran vallhatta : »Tot species numeramus, quot infinitum Ens ab initio creavit« (Linné) és ma vallhatja, hogy »az állatok mérhetetlenül hosszú idő alatt fokozatos fejlődéssel legföllebb csak négy vagy öt törzsapától és a növények is körülbelül ugyanennyitől, vagy még kevesebbtől származtak.«

1 A bibliát sem a fajok állandóságának, sem változékonyságának bizonyítására vagy cáfolására felhasználni nem szabad. Nagyon különös volna, ha azon vitatkoznánk, hogy Mózes, mikor leírta »Legyen világosság« az 1 Darwin Ch.: A fajok eredete. II. 326.