Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1908

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

tudta magát a helyzetváltozás szolgálatától, mert a felszabadult kéz magasabb rendű tevékenység eszközévé válhatott s az agyvelő új és új ingereket kapott a kéz felhasználásának módjára nézve. Az emberré válás első lépése tehát ott kezdődik, amikor a majomszerű ősalaknak nem kellett, vagy nem lehetett többé fákra támaszkodnia, amikor elhagyhatta az erdőt, mert hátsó lábain meg tudott állni és járni, kezeit szabadon használhatta. Az ember tehát először is lábával lett emberré, később azután agyveleje indult hatalmas fejlődésnek; az állatias bélyegek mindinkább elmaradoztak . . . (Id. ért. 34. 1.) »A kéz felszabadulásának természetesen nyomós okának kellett lennie és ez Morris nézete szerint a test növekedő súlyában és az elülső végtagok megrövidülésében rejlett. Amiként a nehéztestű gorilla (különösen a hím) mai nap is leginkább a földön tartózkodik, mert nagy súlyánál fogva nehezen mozog a fa ágai között, úgy az ember ősalakjáúl tekintendő antropoid majmot is testének megnövekedett súlya és nagysága kényszeríthette arra, hogy a fákról leszálljon és utóbb az erdőt is elhagyja. De mihelyt ennek az állatnak elülső végtagjai meg voltak fosztva a fáktól, tehát természetes támasztékuktól, mihelyt fogodzó-kapaszkodó munkájuk megszűnt, a következő nemzedékek során mindinkább rövidülni kezdtek, mig végre annyira megrövidültek, hogy a négylábon való járás már nehezére esett az állatnak és ennek következtében egyenes testtartásra, fennálló járásra volt kényszerítve«. (Id. ért. 37. 1.) Hogy ezt az elbeszélést, mely a jávai majomember kultur története akar lenni, csak némileg is valószínűnek tartsuk, oda, azt hiszem, az elfogultság közönséges foka nem elégséges.

1 Megkapó bizonysága ez az elbeszélés annak, hogy merész fantáziával hogyan lehet a legnehezebb problémákat is ketté vágni.

2 Amikor elhangzottak Méhelynek a pithecanthropus erectusról mondott szavai, talán már készen is volt cáfolatuk. »Volz Vilmos boroszlói geológus a berlini porosz akadémia Humboldt alapítványának anyagi támogatásával 1904—1906-ban a szumatrai hegyvidéket és az ottani vulkánokat tanulmányozta és ezen alkalommal KeletJávában azon rétegeket is megvizsgálta, amelyekben Dubois a jávai majomember csontmaradványait találta.« Vizsgálatai alapján a jávai majomember 1 V. ö. Darwin Ch.: Az ember származása. I. 532 - 536. 1. 2 A pithecanthropus erectus épúgy tévedésbe ejtett egyeseket a természetbúvárok közül a XX. században, mint a XVIII-ban a Scheuchzer-féle homo diluvii testis. A XVIII. század elején (1726.) nagy feltűnést keltett egy a miocén ban talált csontváz, melyet felfedezője, Scheuchzer, homo diluvii testisnek nevezett el. E csontvázat emberi csontváznak tartották mindaddig, míg Cuvier ki nem mutatta, hogy salamandra giganteának a csontváza.