Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1908

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

a gibbon nevű majomnemnek egyik képviselője, mely nem is a pliocénben, még nem is a régibb-diluviumban, hanem a közép-diluviumban élt, tehát az embernek nem őse, hanem kortársa volt és mint ilyen kitörülendő az ember családfájából

1, hová Méhely oly szépen beillesztette. Ismét csak azt kell mondanunk : Az ember ősök nélkül jelent meg a Földön. Hogyha mégis sokan az embert is belefoglalják a közös fejlődésbe, az csak egyesek óhajtása, de nem természettudományilag megállapított tény. Darwin Ch. 1882. április 19-én halt meg. A német anthropológusoknak ugyanazon év augusztus 14-én tartott gyűlésén Virchow R. megemlékezett Darwinról. Beszédének egy-két passzusa tanulságosnak látszik. »Társulatunkban elejétől fogva megvolt az ellenzéknek egy bizonyos neme. Ami többségünk a tudományosság szigorúbb irányát követi. És tényleg, mi csakugyan szorosabban is állunk a tapasztalati buvárlat alapján. Mi arra szorítkozunk, hogy csak azt mondjuk ki és nyilvánítsuk igaznak, amit valóban be is tudunk bizonyítani. Úgy hiszem, hogy a német anthropológusok társulata talán valamikor a jövő időkben egyik tiszteleti címeként fogja követelhetni azt, hogy amikor a darwinizmus hullámai legmagasabbra csapkodtak volt, még akkor sem vesztette el józanságát.« Beszéde folyamán kimutatja az őstermődés tarthatatlanságát, majd az ember származásáról így szól: »Soha senki se látott még valami leendő emberfélét; az ember mindig készen jelentkezett. A pro-anthropost még keresnünk kell. Aki meg akarja találni, annak, lehet, még igen hosszú utat kell megtennie. — Ellenben van nekünk egy más kérdésünk, melyet Darwin csak felületesen érintett, de amely minket sokkal inkább érdekel és ez az emberrasszok keletkezésének kérdése ; t. i., hogy mikor maga az ember már megvolt, mikor jöttek létre a különböző.rasszok, ezeken kivül az alrasszok, egészen az egyes kisebb törzsekig.«

2 A Műveltség Könyvtára az ember állati származására a paleontológia köréből a következő három tényt említi föl: 1) az ember a Föld legújabb korszakában lépett fel az élet színpadára, 2) az ősember szervezete lényegesen eltért a most élő ember szervezetétől, 3) valamikor éltek olyan állatok is a földön, melyek közelebb állottak az emberhez, mint a mai emberszabású majmok.

3 Az első és a harmadik megjegyzést mi is valljuk, a másodikat A Műveltség Könyvtára se bírja igazolni; erre tapasztalat épenséggel nincsen. Az ily érvelés nem az igazság keresésére, hanem bizonyos kedvelt szisztéma erőszakos keresztűlhajszolására vall. Érezte Gorka maga is ezen paleontológiái érvek gyengeségét, azért a biológiai tudományokhoz menekül. »Az 1 A jávai majomember geológiai kora. Pótfüzetek. 1908. 71. 2 Virchow R.: Darwin és az anthropológia. Term. tud. Közi. 1882. 454—458. 1. :

l A Műveltség Könyvtára (Az ember). 08. 1.