Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1908

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

letek, mert a húsos részek felbomlása után visszamaradt csontok a légköriek és az erdei gyökérzet hatása alatt teljesen elmállanak.«

1 Dubois Jenő, hollandi katonaorvos, Jáva szigetén Trinil mellett a Bengaván folyó bal partján 1891-ben rendezett ásatások alkalmával fiatal pliocénkori vulkáni konglomerátumban jobboldali felső bölcseségfogat, ettől egy méternyi távolságban koponyatetőt, majd 1892-ben 15 méterrel alább baloldali combcsontot és végűi az első fekvő helytől 3 méternyire baloldali második felső zápfogat talált. Dubois részletesen ismertette e csontmaradványokat és egykori birtokosukat pithecanthropus erectusnak, fennállva járó majomembernek nevezte el. • Hogy a jávai majomember még igazi állat, átmenő félben levő állat, vagy már ember volt-e, ezt a kérdést ez idő szerint véglegesen el nem dönthetjük, mondja Dr. Török Aurél, már csak azért sem, mert e kérdés eldöntéséhez egészen elengedhetetlen volna, hogy teljes biztossággal ki lehessen mutatni, hogy mind a négy darab csont egyazon csontvázból ered és hogy e négy darabon kívül még sokkal több csont kerüljön elő a koponyából, a gerincoszlopból, a felső és az alsó végtagokból. Dr. Méhely Lajos 1905. nov. 5-én tartott ismeretterjesztő előadásában a homo sapiens közvetetten ősének mondja a pithecanthropus erectust, a jávai majomembert. Elmondja róla, hogy fennállva járt, mintegy 1"7 méter magas lehetett. Koponyájának tetemes magassága, jelentékeny űrtartalma élesen elválasztja az antropoid majmoktól és az ember, még pedig a diluviális ősember közvetetlen közelébe hozza, de koponyájának alakja még félreismerhetetlenül magán hordozza az anthropoid majmok jellemvonásait. Fogazata még jórészt megőrizte a majomi bélyegeket. Combcsontja, tehát egész végtagjai tekintetében még nem érte el az emberi fokot, mindazonáltal nagy valószínűséggel állítható, hogy már beszélni tudott. (Id. ért. 47. és 40. 1.) Dr. Méhely Lajos a már több alkalommal idézett előadásában előadja a majomszerű ősalak emberré válásának okait és folyamatát is. »A majomszerű ősalaknak emberré válását a létért való küzdelem enyhülésére kell visszavezetnünk. Amig az állat kemény küzdelmet folytat ellenségeivel, amig nehéz tusa árán jut táplálékához és szaporodása föltételeihez, addig mindig csak fogazatát, izomerejét és érzékszerveit fogja fejleszteni — az agyvelő rovására; ellenben mihelyt e küzdelem enyhül, rögtön előtérbe nyomul az agyvelő és az értelmi erők fokozódása. Az ember fejlődési vonalába eső lények küzdelmében ily könnyebbséget jelent az, amidőn a kéz függetleníteni 1 Dr. Méhely Lajos: A származástan mai állása. 29. 1. 2 Dr. Török Aurél: Az egyenes tartású majomemberről. Term. tud. Közi. 1896. 479. 1.