Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1908

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

tésnél az életért szakadatlanul folyó küzdelem mozdítja elő a szaporodását azon egyéneknek, melyek saját előnyükre hasznos egyéni tulajdonságaik által válnak ki a többiek között. Amit a mesterséges tenyésztésnél az ember akarata eszközöl, az a szabad természetben, Darwin szerint, a létért való általános küzdelem által éretik el.«

1 A létért való küzdelem a külső körülményektől függ: ha ezek mások lettek volna a Föld ősi korában, akkor egészen másmilyen növény- és állatvilágunk volna. A természetes kiválogatódás nem minden esetben elégséges új fajok létesítésére. Segítségül kell még vennünk az egyének (aktiv vagy passzív) kivándorlását és a kivándorlottaknak a megváltozott életviszonyok mellett hosszú ideig való elszigetelését. Az ilyen természetes határok a Föld történetének régibb korszakaiban, minthogy az akkori vékony kéreg a vulkánikus erők hatásának jobban alá volt vetve, nem lehetett ritkaság. A természetes kiválogatódás (natural selection) nyilatkozik meg a concolor és a sexualis selectióban is. A természetes kiválogatódás a civilizáció terjedtével az ember akaratától függő mesterséges tenyésztésnek volt kénytelen a tért átengedni, azért nem észlelhető manapság. * * Haeckel, Vogt, Moleschott, Huxley stb. Darwin iskolájának ezek a túlzó pártfelei a darwinistaságot divattá, sporttá tették. Aki nem volt velük egy nézeten, nem mehetett tudós számba. Alkotó erővé tették a véletlent, megfeledkezve arról, hogy a véletlen, mellyel szerintük az első célszerű elkülönülések képződtek, nem lehet kifogástalan magyarázat kiinduló pontjává.

3 »A fajok eredeté«-ben is találkozunk gyakorta a véletlennel, de Darwinnál ez az inkorrekt kifejezés csak őszinte beismerése annak, hogy nem képes minden változás okát külön megjelölni.

4 »Empedocles, görög bölcs és Agrigentum kormányzója szerint a föld, a víz, a tűz és a levegő alkotja a világot, mely elemeket a szeretet és a gyűlölet, vagy — miként mai nap mondanók — a vonzás és a taszítás kormányozza. Ennek a két erőnek az elemekkel való véletlen játékából keletkeztek elsőben a növények s azután az állatok, . . .«

5 Empedocles véletlene némileg módosított értelemben feltámadt a darwinizmusban. »Darwin követői (Haeckel, Weismann stb.) szerint az egyének véletlen váriációjából új tulajdonságok keletkeznek. Ezek közül azok, amelyek a létért való küzdelemben 1 Margó Tivadar: Darwin és az állatvilág. Term. tud. Közi. 1869. 244. 1. 2 U. o. 240-257. 1. 3 Dr.Méhely L: De Vries faj keletkezési elméletének kritikája. Pótfűz. 1907. 2. 1. 4 Darwin Ch.: A fajok eredete. I. 164. 1. 5 Dr. Méhely Lajos: A származástan mai állása. Budapest, 1905. 2. 1.