Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1908

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

kötete van csak birtokunkban és az is igen szakadozott állapotban, azért némely ritka esetek kivételével nincsen semmi kilátásunk arra, mondja Darwin, hogy valaha sikerülni fog a természeti rendszer nagy hézagait kitölteni és így a különböző nemeket és rendeket egyesíteni«.

1 Darwinnak az okoskodása nem teljesen megnyugtató; bizonyítja ezt az a körülmény, hogy a legnagyobb geológusok és a legkitűnőbb paleontológusok közül annyian védték a fajok állandóságát.

2 Ha a paleontológia nem szolgáltat határozott bizonyítékokat a származástan mellett, akkor a történeti időtől azok még kevésbbé várhatók. »Mióta az ember észlel, jegyez, azóta szerves formák faji változása nem következett be. Kihalt állatfajokról van tudomásunk, de arra semmi bizonyíték, hogy valami új faj keletkezett volna. Azon magok és növények, melyeket az egyiptomi múmiákkal találtak, vagy azon virágok, gyümölcsök, melyeket Egyiptomban a sírokon festve látunk, könnyen azonosíthatók olyanokkal, melyek Egyiptomban ma is tenyésznek. A bebalzsamozott állatok a ma ott élőktől sem szervezetre, sem arányra nézve nem térnek el. Az emberfajok Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában csak úgy különböztek egymástól akkor, midőn őket egyiptomi művészek festették, mint ma Oly csigák, amelyek a jégkorszak előtt éltek tavainkban, ma is csak olyanok, mint akkor: a mostaniaktól sem alakra, sem díszítésre nézve el nem térnek. Ez áll a növényekre és a magasabb rendű állatokra nézve is«.

8 A származástan igazolása, ha egyáltalában sikerülni fog, még csak a távoli jövő méhében rejlik. Sok tény szól mellette és sok ellene. Elfogadása vagy elvetése legtöbbször szubjektív okokból magyarázható. B) A származástan tulajdonképeni megalapítója Lamarck (1744—1829) Philosophie zoologi(|ue című munkája 1809-ben jelent meg, de hatása nem volt. A napoleoni harcok ideje és az utána következő évtizedek nem voltak alkalmasok oly nagy jelentőségű természettudományi problémákkal való foglalkozásra. A megváltozott életviszonyok közvetetlen és tartós befolyásában, a szervek használatának és nem-használatának átöröklött hatásaiban látja Lamarck a fajokat átalakító tényezőket, de ezen tényezők mellett magából a szervezetből folyó belső erőknek is nagy jelentőséget tulajdonít.

4 Azt hitte, hogy a szerves lényeket belső, kikerülhetetlen ösztön űzi-hajtja a fokozatos tökéletesedés felé; és mivel annyi tökéletlen alak van jelenleg is a világon, feltette, hogy őstermődés útján még ma is folyton-i'olyvást jönnek létre új, egyszerűbb alakok.

5 1 U. o. 150. 1. 2 U. o. 128. 1. 3 Szabó József: Előadások a geológia köréből. Budapest, 1893. 365.és 366. 1. 4 Darvin Ch.: A fajok eredete. I. 2. 1. 6 U. o. 154. 1.