Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1908

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

A nemesített növények és a házi állatok bizonyítják ugyan a fajok változékonyságát, de fejlődését nem. Az ember semmi fajtát előállítani, sem ennek előállását megakadályozni nem képes, hanem csak a létrejöttet fönntartani.

1 A mesterséges nemesítéssel szerzett tulajdonságok nem állandók, s hacsak a tenyésztő őrt nem áll, a visszaesés bekövetkezik. A tenyésztő éberségét a kivándorlás vagy pedig természetes határokkal való elszigetelés nem pótolhatja. Mi is birta volna rá a tökéletesebbekké vált egyedeket a kivándorlásra, hogy a visszaesésnek elejét vegyék ? Mi indította volna a természeti erőket arra, hogy a tökéletesebb egyedeket a kevésbbé tökéletesektől természetes határokkal (újonnan támadt hegylánc, tengerszoros stb.) elszigeteljék ? Ezen kérdésekre a származástan felelni nem tud. 2. Az összehasonlító anatómiai vizsgálatok tanúsága szerint »ugyanabban az állatkörben mindig ugyanazok az alapszervek ismétlődnek« ; a váz főbb vonásokban mindenütt ugyanaz; izomrendszerre, idegrendszerre, szivre, gyomorra stb. mindenütt ráakadunk. Ez csak közös ősöktől származó örökség lehet. A szervek fokozatos fejlődését egyes szervek elsatnyulása kiséri és a csenevész szervek századok multán is felvilágosítást adnak az egyed múltjáról, származásáról. Nincsen magasabb rendű szervezet, amelyen elsatnyult szervekkel ne találkoznánk. A csenevész szervek, mint a hajdani alacsonyabb rendűség bélyegei, a fajok átformálódásának legkirívóbb bizonyítékai; létezésüket csak a származástan birja megmagyarázni, anélkül azonban, hogy okát tudná adni annak, hogy egy szerv, ha már enyésznie kell, miért nem enyészik el egészen.

2 Mikor a csenevész szervekkel bizonyítjuk a származástant, félő, hogy tudatlanságunkból merítjük érvünket. Az úgynevezett csenevész szervek megvannak, de, hogy valóban csenevész szervek-e vagy nem csenevészek, azt biztosan nem mondhatjuk. Ezen szervekre vonatkozó kutatás ma még nem fejeződött be; hogy ezek a szervek sem céltalanok a szervezet életében, az kétségtelen. »A különféle testrészek és szervek állítólagos haszontalanság ára alig szükséges megjegyeznünk, hogy még a magasabbrendű és legjobban ismert állatoknál is több oly szerkezet létezik, mely oly magas fokban fejlődött, hogy senki sem kételkedik fontosságán, és mégis ezek hasznosságát még nem, vagy csak a legújabb időben sikerült bebizonyítani.«

3 Az ember agy velejének borsónagyságú tobozmirigyéről azt tartották, hogy a gerincesek őseinél egykor meglevő, a fej tetején elhelyezett harmadik szemnek a maradványa.

4 1 Darvin Ch.: A fajok eredete. I. 102. 1. 2 Dr. MihAlkovics Géza : A csenevész szervek jelentősége az emberre. Term, tud. Közi. 1898. 281—305. ; Ifj. Kuthy Dezső : Testünk satnya részeiről. Pótfüzetek. 1890. 1—18. 1. 3 Darvin Ch.: A fajok eredete. I. 257. 4 Ifj. Kuthy Dezső i. ért. Pótfüzetek. 1890. 15. 1.