Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

fájdalom, a jelen életnek megunása és egy jobb utáni vágyakozás lesz mindig az ember élete.

1) Üldözhetjük a hitet, a vallásos érzületet, ki is irthatjuk egyesek szívéből, de az emberiségéből kiölni nem lehet soha. S a hitetlenséggel mit nyertünk ? Az emberi észt gyötrő kínjaitól nem szabadítottuk meg. Ezek az ősrégi kérdések: Honnan jövünk, miért élünk, hová megyünk? úgy ragyognak bele az emberiség gondolat világába, mint az álló csillagok naprendszerünkbe. Mondhatjuk róluk, hogy más világokba tartoznak, de egünkről el nem távolíthatjuk őket soha. (Prohászka 0. i. m. 517. 1.) A történelem tanúsága szerint az emberiség minden korban foglalkozott velük. A kezdet és a vég problémája iránti érdeklődésünk értelmes természetünkben gyökerezik. Van-e másvilág, vagy a halállal mindennek vége van? Ezen kérdésekkel szemben, melyek kiirthatlanúl, kitilthatlanúl merülnek fel gondolatvilágunkban, mindenkinek bizonyos állást kell elfoglalni; ez az állásfoglalás dönt világnézetünk kérdésében. Az életnek, mely sokakra csak keserű fájdalom, értelmet, a társadalomnak szilárd alapokat csak a vallás adhat. Tiszteleten, szereteten nyugszik csak biztosan a társadalom. Ezek egyenlítik ki a soha meg nem szüntethető társadalmi egyenlőtlenségeket, ezek békítik ki az ellentéteket. A vallás tanítja a szenvedőket el nem csüggedő türelemre, a nemes lelkeket kifogyhatlan szeretetre. A keresztény világban vagyunk tanúi, hogy a szegény nem irigyli a gazdagot, tisztelettel közeledik hozzá és ez őt szeretettel fogadja. A hitetlenség megrontja a gazdagot és fellázítja a szegényt.

2) A hitetlenség a szegénységnek, mely szenved, a fájdalomnak, melynek szemei könnyekkel telvék, az ártatlanságnak, mely letiporva nyög, csak a sötét kétségbeesést juttatja osztályrészül, nn'g a vérszopó lelketlen gazságot, a feneketlen erkölcsi sülyedtséget megmenti a lelkiismeret furdalásaitól, leveszi vállairól a felelősség terhét és végső remédiumként meghagyja neki a revolvert, meg a Dunát, meg Amerikát. A hitetlenség az eget megfosztja lakóitól, de a földet is sivárrá teszi. «Boldogtalan, ki hinni, remélni, szeretni nem tudsz, ég s föld nem enyhítik bánatod. Csak aki a földön túl keresi a fájdalom magyarázatát, az élhet anélkül, hogy kétségbe essék« (Eötvös J.). A kételyt, a hitetlenséget sok esetben nyomon követi az elégedetlenség, a boldogtalanság és sok másnak, ami az ember díszére válik, a tönkrejutása. A hit nélküli élet büntétése igen sokszor a vigasztalás nélküli szenvedés. De minderre a tudomány nem jogosít fel. Akik a hit és tudomány ellenkezését hirdetik, a tudomány szent nevével visszaélnek. Akik avatatlan emV. ö. Bougaud E. i. m. V. 352, 369. 1. 2) V. ö. Bougaud E. i. m I. 229. 1.