Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

gondunkat viseli, mint Isten, a vakeset irgalmasabb, mint Isten«.

1) Az ilyen gondolkodás csak nem vallana az igazság elfogulatlan keresésére ! A csoda lehetséges voltának kérdésében különben minden attól függ, minő szabadságot tulajdonítunk a jó Istennek, beleillesztjük-e az Ő akaratát is az okok hálózatába. Nem tarthatjuk lehetetlennek a csodát, ha nem tagadjuk Isten létét és nem lehetséges Istenben hinnünk anélkül, hogy lehetségesnek ne tartsuk a csodát. Csak nem gondolhatjuk, hogy békókba verte magát a Teremtő. Ne féltsük a természet harmóniáját a csodától. A csoda nem csinál zűrzavart a természet rendjében. A csodában csak a természet hajt térdet Alkotója előtt. A csodák nem a természettörvényeket, hanem az istentagadókat nyugtalanítják. A természettudósok nem félthetik kísérleteiket, nem fogja azokat megzavarni a csoda soha. A csoda nem a természet törvényeinek ellenére, hanem azok keretein kívül létesül. Nincsen természetes hatalom, mely a vihart egyszeriben lecsendesítse, a halottat feltámassza, egy pillanat alatt a született vakot meggyógyítsa, a bélpoklost megtisztítsa. Természetes erőkkel, aminőkkel a természetbúvár dolgozik, ez mind lehetetlen, de nem lehetetlen az Istennek, kiben a hit Urat lát a természet fölött. Az anyag, az energia megmaradásának elvét kijátszani a csoda ellen nem lehet, nem szabad. Megtagadni Lázár feltámasztását, mert az életre kelt Lázár energiája növelte volna a mindenség energiájának mennyiségét, megtagadni a kenyerek megszaporítását, mert ez nagyobbította volna a világ anyagának mennyiségét, a természettudományos felfogással ellenkezik. A fizika törvényei csakis az anyagi világ tüneményeire vonatkoznak, az életjelenségekben, melyek fizikai és chemiai törvényekkel meg nem magyarázhatók, nem tájékoztatnak bennünket, a lelki folyamatok világában pedig teljesen megbízhatatlanok. Mindaddig, míg a szellemi munkát kilogramm-méterekben vagy kalóriákban kifejezni nem tudjuk, a fizika törvényeit a csoda lehetősége ellen sorompóba állítani a természettudományéval nem megegyező eljárás. A hatalmas szellemek nagy eszméi, melyek sokszor egy pillanat alatt villannak meg, gyökeres átalakulásokat létesítenek gyakorta az egész emberiség életében, de egy természettudós se mondhatja ez eszmékről, hogy benne voltak a világ energiakészletében és egyik se vállalkozhatik arra, hogy hatásukban kimutassa érvényesülését az energia megmaradása elvének. Ä nagy eszméknek és gyakorlati alkalmazásuknak egymáshoz való viszonyát az energiatan alapján nem érthetjük meg, de ellenmondásról még se beszélünk és se a tömegvonzás törvényét, se más valamely törvényét a fizikának nem féltjük. Ha már a temészettudomány azt se tudja határozottan megmondani, hogy a nagy emberek szellemi munkája alkalmazkodik-e az energia megmaradásának törvényéhez, még kevésbbé tarthatja magát illetékesnek arra, hogy ') Gr. Zichy Géza, i. m. 7. 1.