Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

megfeleljen erre a kérdésre: Gyarapíthatja-e vagy csökkentheti-e a jó Isten az anyagi világ anyagának vagy energiájának mennyiségét? Az emberi szellem működése kivűl áll a fizika törvényein, de azokat nem sérti meg. A természet folyásában akkor se történik a legkisebb baj, ha a j(') Isten meghallgatja imádságunkat. Jól tudta ezt és tudja most az emberiség, azért mindig és mindenütt imádkozott. »Ha ebben és a megelőző századokban körülnéztek, mit láttok a Föld szinén ? Templomokat, összekulcsolt kezeket, égre emelt szemeket.« (V. ö. Bougaud, I. 77.) Imádkoznak a tudósok is. 1896. jun. 16-án a világ minden tájékáról összegyűltek a tudomány képviselői Glasgowba Lord Kelvin (William Thomson) 50 éves egyetemi tanárságának megünneplésére. Az ünnepélyt, mely a tudomány apotheosisa volt, imával kezdették.

1) Minden imádság, még a legrövidebb fohászkodás is abból a hitből, abból a bizodalomból fakad, hogy van Isten, kihez nem hiába sóhajtunk, mert van hatalma megakadályozni azt a hatást, mely a természetes hatóok érvényesülése folytán az Ő beavatkozása nélkül bekövetkezett volna. Érvényesül minden törvény és létre hozza a maga okozatát minden természetes ható ok, de hozzájuk járuló akarata a természet Törvényhozójának kérésünknek megfelelően határozhatja meg a végeredményt. Ez az igazság egészen természetesen biztosít helyet a természet körében a természet fölötti hatásoknak. »Az értelmes és öntudatos akarat létezésének túlnyomó erős bizonyságai fekszenek körülöttünk mindenfelé, mondja L. Kelvin, és ha akár metafizikai, akár természettudományi problémák egyidőre el is távolítanak bennünket tőlük, ellenálhatatlan erővel jönnek megint vissza hozzánk, megmutatva — a természet által — a szabad akarat hatalmát és arra tanítva bennünket, hogy minden élő lény egyedül az örökkévaló Teremtőtől és Uralkodótól függ.«

2) Befejezés. A fizika csak a tünemények lefolyásával a »hogyan«-nal ismertet meg bennünket, de nincs egyetlen egy tünemény se, a melynek »miért«-je hozzáférhetetlen ne volna. A természet titkait nem értettük meg, hanem csak megszoktuk. Egyetlenegy törvénynek se ismeretes eredete, benső természete.

3) A tudomány átkutatott minden talányt, de nem fejtett meg egyet sem. Fátyol födi előttünk a tünemények első okát, homályban vannak a tünemények sorozatának végső tagjai. Ismeretlen a kezdet, ismeretlen a vég. A láncnak csak középső tagjai esnek megfigyelésünk körébe. »A természet törvényei előttem csodák, mert kauzalitásukról nem tudok magamnak számot adni, 1) Math. Phys. Lapok. V. évf. 320. 2) L. Salisbury i. b. Term. tud. Közi. 1894. 589. 1. 3) J. C. Houzeau i. m. 527, 529. 1.; C. De Freycinet i. m. 107.