Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

alighanem akaratunkban van a hiba. »Természetes betegsége az embernek, mondja Pascal, hogy könnyen hajlandó kétségbevonni mindazt, ami érthetetlen előtte.»

1) Az Üdvözítő csodatetteit tagadni nem lehetett; — Belzebúb segítségének tulajdonították és miattuk törtek életére. (Sz. János, XI. 53.) Az apostolok csodatetteit Jeruzsálem minden lakói tudták; miattuk fenyegették meg őket, miattuk ostorozták meg őket, miattuk kellett vértanúi halált halniok. (Apóst cselekedetei.) Mindez csak akaratunk szabadságának bizonyítéka. Még a csoda se hat ránk kény szeri tőleg. A jó Isten kormányzása a szabadságtiszteletnek remekműve. A kereszténység középpontja Krisztus, az Isten-ember. »Az Ő személye a legnagyobb csoda. Az Ő élete, evangéliuma a csodák sorozata. Vagy keresztények vagyunk és hisszük az evangéliumot lehetségesnek tartva a csodát vagy elvetjük és megszüntünk keresztényeknek lenni.« Ha elfogadjuk, hogy Isten teremtette az anyagot, hogy Ő tőle származik a világ energia-készlete, hogy Ő szabta meg mind a szervezetlen, mind a szerves világ fejlődésének irányát — ezeket pedig el kell fogadni annak, ki Istenben hisz — el nem vethetjük a csodát. Aki Teremtőnk, lehetetlen, hogy Gondviselőnk is ne legyen. A csoda az isteni Gondviselésbe vetett hit követelménye. Köröttünk minden meghatározott törvények szerint megy végbe. Az éjjelre nappal, a télre nyár következik. És vigasztaló a tudat, hogy e földön nem vagyunk a vak véletlen esetlegességeinek kitéve. De sokkal vigasztalóbb a gondolat, hogy van Istenünk, Atyánk, ki mindenható szeretetével kormányozza a világot. Ura Ű a természetnek és Alkotója törvényeinek. Az 0 csodái nem zavarják meg a természet harmóniáját, hanem inkább visszaállítják, ha mi megzavartuk és mindenkor a mi boldogságunkat célozzák. Boldogok mi, ha sziveinkben is Ő uralkodik, kihez mindenkor és mindenütt gyermeki bizalommal közeledhetünk. Tagadni mindent lehet, de tényeket tagadással megsemmisíteni nem lehet. Az egyszerű tagadás, vagy a véletlen összetalálkozás elmélete nem komoly megoldása a kérdésnek. Aki a lourdesi csodaforrás eredetét így magyarázná: »Ez bizonyára egy rendkívüli gyógyerővel bíró forrás, mely vakeset által látott napvilágot, vakeset által gyógyít, vak eset állal lett híressé«, annak azt mondhatnók: »A vakeset tehát jobban szeret bennünket, mint Isten, a vakeset inkább *) Idézi C. De Freycinet i. m. 36. 1. Megjegyzem, hogy a lourdesi és a szentek életében előforduló, tehát nem szentírási csodák nem tárgyai a kath. hitnek. Minden kath. ember teljes szabadsággal vizsgálhatja meg a lourdes-i csodákat és ha nem találja őket eléggé bebizonyítottaknak, nem köteles elfogadni őket.