Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

igazságtól elfordult, de bizonyára az elfogult akarat. Az akaratnak nagy szerepe van az igazság kutatásában. Akik a csodák lehetetlenségét hirdetik, leggyakrabban nem a természettudományokat akarják megmenteni, hanem az Istentől akarnak szabadulni. A csoda lehetőségét csak az tagadhatja, aki Istenben hinni nem akar. A csodával csak a hitetlen nem békülhet meg. Nem azért törnek a csoda ellen, mert igazságra törekszenek, hanem azért, mert félnek a következményektől. A természettudományok nem tekinthetők élő tilalomfának, mely nem tűrheti, hogy a Mindenható csodát merjen tenni. A fizika tárgyalása folyamán szoktam időt szakítani arra, hogy tanítványaimmal megismertessem Zichy Géza grófnak Lourdesről a Petőfi-társaságban 1896. dec. 8-án tartott felolvasását.

1) Ezen felolvasás érdekes megvilágítása ennek a kérdésnek : Lehetséges-e csoda ? E nagy műveltségű világi ember, ki saját szavai szerint a kegyhelyeknek nem volt barátja, kit a sok külsőség sértett, kit a nagy túlbuzgalom bántott, kinek a hithűség gyakran nyers kifejezése fájt, hogy elhunyt neje fogadalmát teljesítse, tisztán kötelességtudásból, a lelki épülés minden reménye nélkül Lourdes-ba megy. Csalódik. Az ott nyert impulzusok alapján tapasztalatait: a Lourdes-ban történt csodák egynéhányát lelkiismeretes utána járás után leírja. Fölolvasásából a következőket idézem: «A lourdesi események klinikára valók. S valóban helyesen járt el dr. Boissarie, midőn 1894. nov. 21-én Párisban, az orvosi negyed kellő közepén, a Crede de Luxenbourgban megtartotta híres felolvasását. Egész Páris jelen volt és bámúlva szemlélte Lourdes kétségbevonhatatlan bizonyítékait: magukat, a csodásan meggyógyult betegeket. Boissarie nem írott bizonyítványokat hozott, hanem elhozta azokat a betegeket, kik hiába kerestek a párisi kórházakban gyógyulást, de kiknek a lourdesi úgy nevezett «humbug» adta vissza életerejét, egészségét» (34. 1.) Csak mióta statisztikát vezetnek Lourdesban, húszezer embernél több gyógyult meg csodálatos módon. Csodálatos módon, mondom, mert hisz Lourdesba csak az a beteg megy, akiről az emberi tudomány lemondott». (7. 1.) A csodás gyógyulások ismertetését így fejezi be: «Ha minden bizonyítvány, amelyet felhoztam, hamisítvány, ha kétezer orvos hazudott, ha húszezer ember szimulált és száz meg százezer tanú csalódott, akkor nem igaz az, amit Önöknek elmondtam», (36. 1.) A történelemnek aligha van sok olyan adata, amelynek igazságát ennyi szemtanú bizonyítja. Ha hiszünk egy Lóczy Lajosnak, mikor Khináról, egy Bíró Lajosnak, mikor Uj-Guineáról ír, hinnünk kell Zichy Gézának is. Vagy a tapasztalás mindjárt nem megbízható, mihelyt a hitnek kedvezni látszik? Lourdesban csodák történtek és történnek, tehát a csoda lehetséges. IIa nem tudjuk a csoda lehetséges voltát a tudománnyal összeegyeztetni, ') Gróf Zichy Géza, Lourdes. Budapest, 1895.