Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

Az uj-szövetség tökéletesebb az ó-nál, annak betetőzése. Az Üdvözítő azért jött, hogy a törvényt teljessé tegye. Az evangéliumokban természettudományi igazságokat hiába keresnénk, a bibliának legelső fejezete se lesz tehát természettudományi értekezés. Bár nagyjában Mózesnek és a tudományos kozmogoniának elbeszélése párhuzamosan halad, bár a teremtés korszakai ugyanazon sorrendben lépnek fel Mózes kozmogoniájában, mint a geológiában, e megegyezések mégsem hatalmaznak fel arra, hogy a szentírásból természettudományt csináljunk. Mózesnek ott az ismeretlen puszta mélyén az volt a célja, hogy az egy igaz Istenben való hitet Izrael népében a bálványimádó népek közepette megszilárdítsa és nem az, hogy természettudományi igazságokra oktassa. Mózes jól tudta azt, hogy Istenben való hitre minden időben minden embernek, minden népnek szüksége van ; a természettudományok fejlődésére rá ér várni, míg az emberben lakó isteni szikra: az értelem megalkotja. Mózes kozmogoniájával megakarta okolni ezt a parancsot: «A te Uradat, Istenedet imádd, egyedül Neki szolgálj !» E céljának elérésére a népek hagyományaiban élő őskinyilatkoztatás alapján hat nagyszerű, fönséges képben állítja elénk a Teremtőt, aki «Legyen» szavával hozta létre a mindenséget. Mindaz, amit a szomszéd népek imádnak, a Jehova alkotása. Az Ő szent kezeinek alkotása még a Nap is, amelyhez a földi élet jelenségeit oly benső kötelékek fűzik, még a Hold is, a csillagok is melyeket esténként az égen kigyúlni látunk, s amelyeket még nem is nagyon régen úgy tekintettek, mint az emberek sorsának intézőit. Nincs külön istensége a Napnak, a Holdnak, a tengernek, az életnek, a halálnak stb. Egy az Ur, ki Alkotója mindeneknek. A tudomány a meglevő anyag fejlődésének törvényeit kutatja anélkül, hogy első okukat fürkészné, Mózes pedig minden dolgok eredetét állítja szemeink elé. Az ő céljának nem felelt volna meg annak elmondása, hogyan fejlődhetett a világ, mert akkor Isten helyett inkább a fejlődés törvényére irányulhatott volna népének figyelme, hisz manapság is a fejlődés törvénye sokakkal elfeledteti az Alkotót, bár a tudomány manapság még nem birja igazolni és igazolását a jövőben is alig ígérheti. A tudományos kozmogoniák a mindenség eredetével foglalkoznak, a Föld fejlődését csak mellékesen érintik. Mózes előtt meg a mindenség teremtése mellékes, csak annyit mond róla, hogy Isten teremtette. A Napról, a Holdról, a csillagokról is csak annyiban emlékezik meg, amennyiben világítói a Földnek és az időnek mutatói. Mózes előtt az égboltozat csak ékesség, a középpont a Föld, az emberiség lakóhelye és fönséges drámájának szintere, ennek fejlődését részletezi. Mózes nem akart tudományos értekezést írni, azért a Holdat éjjeli világítónak mondja, pedig ő, ki úgy szólván egész életét a pusztában töltötte, csak tudta, hogy a Hold ugyanannyiszor jár nappal mint éjjel látóhatárunk fölött. Mózes nem akart természettudományi érteke-