Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907
Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából
zést írni, mert akkor nem írta volna, hogy az Úr a hatodik napon megpihent. Mózes kozmogoniája szent himnusz, mely az ég és a föld Alkotója teremtő működésének emlékét a hét napjaira felosztva ünnepli, mi által a hét egyes napjainak, melyeket a bálványimádó szomszéd-népek egyes isteneiknek szenteltek, szimbolikus jelentőséget ad. Kölcsey Himnusza édes hazánknak, Mózesé a teremtésnek történetét adja. Történet mind a kettő, himnusz-voltuk nem a történeti jelleget zárja ki, csak a historikus s a geológus boncolgató kritikája ellen tiltakozik. A hit és a tudomány, a Genezis elbeszélése és a geológia között erőnek erejével párhuzamot keresni fölösleges. A hit tételei változatlanok, a tudománynak meg épen azok a tételei, amelyeket ellentétbe szoktak állítani a hittel, máról holnapra változók. Ha szem előtt tartjuk a szentírás fenséges tekintélyét és biztosítjuk a tudomány szabadságát, akkor elfogjuk kerülni a szenvedélyes határvillongásokat és a Galilei-féle eset nem fog ismétlődni. 1) A Genezis kozmogoniájából csak ezt kell hitigazságként elfogadnunk: »Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.« Tehát a Föld lett, csillagok lettek, a növényvilág lett, az állatok lettek, az ember lett. Hogyan ? Meddig tartott a teremtés? Ezen kérdésekre a szentírásban feleletet hiába keresünk. A régi zsidók hosszú időnek vettek egy napot. Ezen szó »nap« a szentírásban gyakorta oly időszakok jelzésére használtatik, melyek bizonyos jelenségek kezdetét, fejlődését és befejezését foglalják magukban. Jákobnak Benjáminra mondott áldásában a reggel és este világosan ,előbb és azután' értelemmel bír. Mikor a zsoltáros így szól: »A reggeli vigyázattal éjjelig bízzék Izrael az Urban«, lehetetlen, hogy csak egy félnapos, 12 óráig tartó bizodalomra buzdítsa népét. Az egyház sohasem tanította, hogy az Úr hat 24 órás napon át munkálkodva alkotta a világot, amely napok elseje össze esnék a khaosz teremtésével. Sőt mielőtt a föld rétegeit átkutatták volna, sok századokkal a geológia születése előtt sz. Ágoston, alexandriai sz. Kelemen, Origines, sz. Athanáz, aranyszájú sz. János, sz. Tamás, Boussuet stb. hirdették már, hogy nem 24 órás napokról, hanem határozatlan korszakokról van szó. Pedig ezek az emberiség nagy szellemei közé tartoznak. Különben mi is beszélünk az élet hajnaláról, deléről, estéjéről. Hogy Mózes csak a negyedik napon beszél a világító napról, az is azt látszik igazolni, hogy ő se akart a teremtés napjai alatt 24 órás napokat érteni. Ha valakinek jobban tetszik az évezredeken át tartó lassú fejlődés, ami jelenlegi természettudományi felfogásunknak kétségtelenül megfelelőbb és amit a természeti erők manapság is észlelhető, sokszor szinte észrevehetetlenül lassú működése is ajáll, megtarthatja nézetét, a hit megengedi, de a Prohászka, Ég és Föld. 465. 1.
