Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

Egyetlen egyházatya sem adott a Genezis első fejezetéhez oly komentárt, mint a modern tudomány. Amit a szentirás elbeszél a világteremtéséről és a hat nap művéről, azt csak gyermekesen értettük, mielőtt a természettudományok fel nem világosítottak. A szentirás nem dogmatikus helyeinek értelmezése az illető korszakok fogalmaitól függ és a természettudományok haladása a szentirás ilyen helyeinek olyan felfogását eredményezheti, mely az eddigi értelmezéstől különbözik. A dogmák ilyen változásoknak természetesen alá vetve nincsenek. Nem a teremtés tényéről, hanem a teremtés mikéntjéről változott a felfogásunk.

1) Hasonló jelenséggel a természettudományok körében bőségesen találkozunk. A fény visszaverődését, törését másfél századon át Newton elmélete szerint magyaráztuk, ma Huyghens elmélete az elfogadott, idővel ezt is felválthatja egy jobb. De az elméletek mindeme változásai a visszaverődés, a törés törvényét érintetlenül hagyták. A meleg a testeket kiterjeszti: természeti törvény és független attól, hogy a hő anyag-e vagy a »mozgásnak egy neme«, t. i. a test részecskéinek egyenletesen rendetlen mozgása. Akár van kétféle mágneses folyadék, akár Ampére elmélete adja a mágnesi jelenségek magyarázatát, a különböző nevű sarkok egymást vonzzák az egyenlő nevűek egymást taszítják. Azon, hogy a szentirás nem dogmatikus helyeinek értelmezése a természettudományok fejlődésével változik, csak az ütközhetik meg, aki minden áron meg akar ütközni. De akkor meg kell ütköznünk azon is, hogy Kopernikus nem ismerte fel a bolygók mozgásának törvényeit, Keplernek szégyenére kell Írnunk, hogy nem ismerte fel a grávitáció törvényét és Newtonnak szemére kell lobbantanunk, hogy nem tudta igazolni a naprendszer stabilitását. A biblia nincs a tudomány ellen és a tudomány nem ellenkezik a bibliával. Ellenkezésről éppen ezen kérdés körében nem lehet szó, mert a tudomány szava: a Kant-Laplace-féle elmélet annyira gyarló, annyira gyenge, hogy szinte nem is lehet komolyan ellenfél számba venni azt, aki ezen elmélettel támad Mózes kozmogoniája ellen. Csak az avatatlanoknak imponálhat. Megilletődéssel olvasom a biblia fönséges kozmogóniáját, ki a fizikában kellő fizikai előismeretekkel biró tanítványaim előtt talán kissé részletesen is beszélek a ködelméletről. Tudományos értéke egyiknek sincs, de Mózes előadásának fönséges emelkedettségéhez a Kant-Laplace-féle elméleté nem is fogható. Bátran párhuzam vonható a Genezis elbeszélése és a geológia között, ha tetszik, de ennek semmi jelentősége sincs. A Genezis nem geológia dióhéjban. Dogmatikusnak a szentirás olyan helyét mondjuk, mely közvetlenül hit ós erkölcsre vonatkozik, szóval a természetfölötti üdvrendhez tartozik. A nem dogmatikus, hanem pl. a természettudományok körébe tartozó tárgyról szóló szentírási helyek magyarázata függ a természettudományok egykorú színvonalától.