Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907
Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából
gelye 140°-ú szöget képez az ekliptikával. A Satumus kilencedik holdjának keringése is retrográd irányú. Az Uranus és a Neptunus a többi bolygóktól eltérőleg keletről nyugat felé forog. Náluk a Nap nyugaton kel, keleten nyugszik. Fűzhetnők még tovább azon észleletek sorát, melyeket a köd-elmélet megfejteni nem bir, de ennyi is elég annak igazolására, hogy sok nehézséggel és bizonytalansággal van tele. Ha valaki nem venné komolyan az egész elméletet, nem vehetnők tőle rossz néven. Kant maga is kijelenti, hogy elmélete a szigorú kritikát nem állja ki. 1) Laplace maga is bizalmatlansággal viseltetik elmélete iránt, mert sem számításnak, sem észlelésnek az eredménye.' 2) Az egész ködelmélet csak bebizonyíthatatlan lehetőség, de azért rászorulunk, hogy a naprendszernek mint egésznek főbb vonásait megmagyarázhassuk. Kétségbevonhatatlan bizonyítékunk csak akkor lesz, ha sikerül a Nap kisebbedését vagy egy ködnek csillagokká való sűrűsödését észlelnünk. 3) Alkohol és viz kellő arányú keverékében a vele egyenlő sűrűségű táblaolaj mintegy felszabadulva a nehézségerő hatása alól gömbalakban lebeg. Ha e gömböt lassan és egyenletesen forgatjuk, a gömb narancsalakú lesz. Ha a forgás gyorsúl, a forgástengely végpontjain horpadások keletkeznek, melyek a forgás további gyorsulása közben kölcsönös találkozásig mélyednek és az olajgömb a forgástengelyről tökéletes gyűrű alakjában válik le. Kevéssel másfajta kezelés mellett a gyűrű cseppekre szakad, a melyek a középpont körül keringenek, de egyszersmind tengelyük körül is forognak. Plateau e folyamatban szoros hasonlóságot látott a bolygók keletkezésével és azért e kísérletet a köd-elmélet igazolásának tekintette. 4) Csakhogy itt az egész gömb gyűrűvé válik és nem marad középponti test, mely vonzásával szülötteit dirigálná. A köd-elmélet megjavításával már sokan próbálkoztak, de kiáltó fogyatkozásait eltüntetni és neki minden tekintetben kielégítő formát adni eddig még senkinek sem sikerült. De ha a köd-elmélet minden tekintetben kielégítő volna is, akkor is csak azt mondaná meg, hogyan keletkezett a már meglevő ősanyagból és a benne székelő erőkből a naprendszer ; de azt, hogy honnét van az ősanyag és ez az ősanyag miért nem maradt meg ős állapotában, és miért keletkezett épen annyi bolygó, amennyi van, sem több sem kevesebb, és miért alakult a naprendszer ezen és nem más módon stb. stb., megfejteni nem tudja. I. Kant Theorie des Himmels 18. 1. 2) Laplace, Exposition systéme du monde. 450. 1. 8) Newcomb-Engelmann i. m. 650. 1. 4) G. H. Darwin, Tengerjárás és rokon tünemények naprendszerünkben. Budapest, 1904.