Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

Az a tengelye körül forgó ködgolyó megismerésünk határát jelzi, a melyen túlra csak Teremtőbe vetett hit mer hatolni. Az ősanyag honnét eredt? Oly kérdés, melynek megoldására a tudomány semmiféle eszközt nem ad kezünkbe. Az anyag keletkezésének kutatása az exakt tudományok körén kívül esik. Az exakt tudományok csak azt kutathatják, hogy a már meglevő anyagból miféle törvények szerint fejlődhetett a világ. »A tudomány nem illetékes az anyag semmiből való teremtésének kérdését vizsgálatainak körébe vonni. Annak elfogadásával, hogy az anyag teremtetett, mivel sem örök, sem önmagától létező nem lehet, elértük azt a szélső határt, melyet csak értelmünkkel elérhettünk.« (Maxwell)

1) Mikor a tudomány megvallja, hogy az anyag időbeli végtelenségét igazolni nem lehet, mikor megvallja, hogy az anyag teremtett voltának elfogadására vagyunk utalva, érdekes annak megemlítése, hogy »a lassanként gyűlendő bizonyítékok szinte nyilvánvalóvá tették, hogy a nagyság dolgában felsőbb osztályú csillagoknak gyengébben és gyengébben világító tagjai, amelyeket mindinkább növekvő erejű messzelátóink szemeink elé varázsolnak, nincsenek egyre növekvő távolságban mitőlünk, hanem hogy mi valójában a világegyetem határait látjuk bennük.»

2) «Azon állításnak, hogy a világegyetem csillagainak száma végtelen, semmi tudományos alapja nincsen. A megfigyelés adatai inkább a tényleges korlátoltságra engednek következtetni és igen sok okunk van feltételezni a világegyetem határos voltát.»

3) L. Kelvin két sextillió métermázsára becsüli a világ anyagának mennyiségét.

4) Ki oltotta az anyagba a vonzó erőt? Az anyagnak a vonzás általános, de nem szükségképes tulajdonsága; általános, mert nélküle nincs anyag, de nem szükségképes, mert nélküle felfoghatjuk az anyagot és megszűnését is el tudjuk képzelni az anyag megszűnése nélkül.

5) A tömegvonzás mivoltával a modern fizika még egyáltalában nem tudott tisztába jönni, de annyi bizonyos, hogy a nehézkedés is energia-forrás és ennélfogva alá van vetve az energiatan második főtörvényének és sorsát nem fogja elkerülhetni. A tömegvonzás csak haladó mozgást létesíthet, forgót nem. A forgó mozgás eredete époly kimagyarázhatatlan a tudomány előtt, mint akár az anyagé. Honnét van az anyag? Ki oltotta belé a vonzó erőt? Honnét van a forgó mozgás? Ezekre a kérdésekre egyedül csak a hit ad feleletet: »Kezdetben teremté Isten az eget és a földet«. Igen, Isten volt az, aki mindenható hatalmával szabad elhatározása folytán az idők kezdetén teremtette az ') Idézi Dressel, Lehrbuch der Physik, 698. 1. Freiburg 1895. 2) Newcomb Term. Tud. Közi. 1898. 471. 1. 3) Frey cin et i. m. 193. 1. 4) Term. Tud. Közi. 1904. 161. 1. 6) Chwolson, Lehrbuch der Physik. I. 214. 1.