Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907
Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából
Ostwald, leipzigi chemikus, mikor a materialisztikus felfogás kudarcot vallott, hogy a monisztikus filozofiát megmentse, az energetikai világnézettel próbálkozott meghódítani a tudományos világot. Mivel az összes természeti jelenségek energetikai folyamatok, miért ne lehetne — gondolja Ostwald — a lelki folyamatokat is bizonyos fajta energia átalakulásaiként fogni fel. Ezt az új energia fajtát el is nevezte pszichikai energiának. Igaz, hogy az élő szervezet munkaforrása a táplálkozással és lélekzéssel bevett anyagok chemiai energiája, igaz, hogy a fizikai, az erkölcsi és az értelmi élet jelenségei a világegyetem energia készletét fogyasztják, tehát minden munkánk, legyen az testi, vagy legyen az szellemi, a természet nagy energia készletéből vett kölcsön, de eme kölcsön és az emberi működés egyértékűségét nem lehet matematikai egyenletbe foglalni még akkor sem, ha testi munkáról van szó, az értelmi munkánál pedig az egyértékűség kimutatására rá se gondolhatunk; meg kell elégednünk a tény puszta konstatálásával. 1) A kísérleti lélektan terén végzett sokoldalú és sikeres kutatások a tulajdonképeni lélektannak csak határáig érnek. Se az úgynevezett kísérleti lélektantól, se a szociális statisztikától a tulajdonképeni pszichológia problémáinak megoldását nem várhatjuk. A kísérleti pszichológia nem bir tovább menni a föltételek és a hatások mérlegelésénél. 2) Az érzékeinkre ható benyomások által keltett ingerek az érző idegek révén az agyba jutnak. Megfigyeléseink csak eddig : a két világ határáig terjednek. Az anyagi változások (agyvelőváltozások) világából a lelki jelenségek világába nincs átmenet. Azon sejtelmes laboratóriumba, hol a szellemi munka megy végbe, hol a gondolat születik, egy természetbúvár se hatolhat be. Hogyan jönnek létre az érzések és képzetek, az már nem esik észlelésünk körébe. Du Bois-Reymond a világ két hozzáférhetetlen rejtélye közé sorozza a legegyszerűbb lelki folyamatoknak : az érzetnek keletkezését is. Hozzáférhetetlen a tudományos buvárlatokra cselekedeteink első impulsusa: az a nem tudom micsoda is, a mi a gépet működésbe hozza. Pedig a míg épen ezen pontokra teljes sötétségben vagyunk, a míg a testi világ és a lélek, a testi és a lelki folyamatok között át nem hidalt és az eddigi tapasztalataink szerint a jövőben is áthidalhatatlan mély szakadék tátong, addig az energetikának alkalmazása a lelki folyamatok megmagyarázására alap nélkül való. ; f) Ha a lelki folyamatokban valóban az úgynevezett pszichikai energia átalakulásairól volna csak szó, akkor az energetika első fő törvényének: az energia megmaradása elvének itt is érvényesülni kellene. 4) ') C. De Freycinet, A természettudományi megismerés alapjai, 1898. 212. 1. *) Heller Ágost, A fizika történetírásának feladatai. Pótfüzetek. 1900. 10. 1. 3) C. De Freycinet i. m. 162. 1. 4) R. Francé. Az állati lélek. Pótfüzetek 195. 82. 1.
