Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907
Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából
Az összes természeti jelenségeknél kimutatható a különböző energia fajták egyértékű átalakulása, de a lelki folyamatoknál eddig még azt sem sikerült kimutatni, hogy ez az állítólagos pszichikai energia miféle energia fajtákból áll elő és a lelki folyamatok lejátszódása közben miféle energia fajtákba alakul át, nem hogy az átváltozások egyértékűségét. Az az energia, amelyet Vörösmarty a Szózat megírásakor a természettől vett kölcsön, egyértékű-e avval a sok lelkesedéssel, amelyet a Szózat gyújtott és gyújtani fog, azokkal a nagy elhatározásokkal, melyeket keltett és kelteni fog, azt még a monisztikus filozófiának egy híve se merte vizsgálódás tárgyává tenni. Az Ostwald-féle pszichikai energiát csak szubjektív tapasztalat útján ismerjük, de objektive nem mutatható ki seholsem, sőt objektiv kimutathatóságának lehetőségét eddigi tapasztalataink alapján a jövőtől is hiába várjuk, míg a természetben ismert energia fajták csak objektive azaz érzékeink segítségével vehetők észre, szubjektive még csak halavány sejtelmünk se volna róluk, mint vaknak nincs a színekről, a süketnek a hangokról. A pszichikai energiának a természetben ismeretes energia fajtákkal semmi közös vonása nincsen, alaptulajdonságaiban tőlük teljesen különbözik. Ez a különbség az a feneketlen szakadék, melyet a pszichikai energiának át kellett volna hidalni. Aminő megfoghatatlan benső egyesülés van a test és a lélek között, époly megfoghatatlan különbség van a testi és a lelki folyamatok között. A tudomány világánál csak mélyebbre pillantottunk e mélységes, szédületes örvénybe, de a mélységek mélyéig a tudomány se bir hatolni. Az ősrégi probléma: »Ismerd meg tenmagadat« még mindig oly megoldhatatlan, mint volt, mikor először elhangzott. »A szellemi kifáradással együtt a testi munkaképesség is csökken« és »a testi kifáradás a szellemi működést nagy mértékben zavarja«. »Mindez világos és érthető, amint a testi és a szellemi energiát nem tekintjük két egymástól különböző erőnyilvánulásnak«. 1) Szomorúan meglepő megokolás ez. Annak, ki a műveltség terjesztését tűzi célul, nem volna szabad hirdetni, még csak valószínű igazságként sem az oly nézetet, amely ma már félredobott hipotézis. Se az egyes ember, se az emberiség erkölcsi és értelmi életének jelenségeire a fizika törvényei nem alkalmazhatók. Ghwolson hevesen protestál ellene. Szerinte Haeckelnek «Die Welträtsel» című százezernél több példányban közkézen forgó munkája, amely a Du Bois-Reymond-féle világrejtélyek megoldását hirdeti, merénylet a fizika ellen és csak azt bizonyítja, hogy Haeckel a fizikának és chemiának még a két első alapprincipiumát: az anyag ') A műveltség könyvtára. II. 301, 302. (Ranschburg Pál.)
