Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

tatkozó elem, amelyeken eddig semmiféle változást észrevenni nem lehetett. A rádioáktiv anyagok atomjainak spontán széteséséből egy vagy több új elem keletkezhetik, melyek lehetnek állandók vagy csak átmeneti alakok. Soddy szerint a hélium a rádiumnak, a rádium meg az urániumnak volna bomlásterméke. Ramsay azt tapasztalta, hogy, ha a rádiumemánáció vizben oldott cuprisulfátra hat és az oldatból a rezet szulfid alakjában eltávolítja, a leszűrt oldatban lithium mutatható ki. A rézből lithium létesült!

1) Úgy látszik, a nagyszámú elektronokból álló atomok oly atomokká törekszenek átalakulni, melyek kevesebb atomból alakulnak. Az uránium atomsulya 239.4, a rádiumé 225, a héliumé csak 4. Talán ebben rejlik azon jelenség oka, hogy természetben nagyon elterjedt elemek kis atomsulyúak. A jelenlegi elemek ez esetben hosszú fejlődésnek volnának eredménye és a rádioáktiv testeken észlelt jelenségek csakis egyes elkésett kilengései volnának az anyagképződés azon egyetemes folyamatának, amelynek a jelenlegi elemek létüket köszönhetik. Az összes anyag szálló elektronok rajává lett. A robbanásszerű átalakulással rádioáktiv sugárzás jár, mig a lassú átalakulás sugártalan. A rádioáktiv anyagokban a chemiai atom átalakulása oly lassú, hogy az ide vonatkozó számítások szerint egy év leforgása alatt egy grammnyi rádiumból 75 százezred milligrammnyi rész alakul át. Oly sulyveszteség ez, mely ez idő szerint meg nem állapítható.

2) Thomson egy gramm rádium élettartamát 50 ezer évre becsüli.

3) Rutherford kiszámította, hogy a thoriumatomok élettartama 10000 millió esztendő, azaz tízezer millió atom közül évenként csak egyetlenegy bomlik szét.

4) A rádioáktivitás az elemek átalakulásának minden külső hatás nélkül, önként végbe menő jelensége. A rádioáktivitás az anyagnak általános és elpusztíthatatlan tulajdonsága. Az összes chemiai elemek és velük együtt az egész anyagi világ szakadatlanúl törtet az enyészet felé, de előttünk észrevehetetlen lassúsággal, keresztül menve az átmeneti állapotok egész sorozatán. Azért látjuk az égboltozat csillagképeit változatlanoknak, azért tartjuk a rádioáktiv anyagok sugárzását állandónak, mert az emberiség élete tünékeny mint a villámszikra és észlelése csak pillanatnyi felvétel. Mind a chemia atomjaira, mind az ég csillagaira az enyészet, a halál vár. Állandóságuk csak látszat. Időtlen idők multán az anyag szétszóródik, a maradandónak látszó mindenség alaktalan köddé lesz. Minden változandó, minden mulandó! Micsodák az elemek, hogyan keletkeztek, hányan vannak, tulajdonságaik miért olyanok, aminőknek őket ismerjük? Ignoramus et ignorabimus. Titok ') Dr. Ilosvay Lajos. Az elemek átváltozásáról. T. t. K. 1907. 520. -) Eilend József. Az anyag szerkezetének új elmélete. Budapesti Szemle CXXVI. k. 373. 1. ») U. o. 376. 1. 4) Wartha Vince T. t. K. 1908. 139.