Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

az erő, titok az anyag. Mindkettőnek csak érzékeink alá eső tulajdonságait ismerjük, de benső mivoltát, valóságát egyiknek sem. »Amit anyagnak nevezünk, elenyészik, amikor a tudományos elemzés azt hiszi, hogy megragadta«. (Flammarion, Urania 272, 300 1.) Energia. Ha valamely súlyos testet sima vagy göröngyös vizszintes síkon tova mozgatunk, a súrlódást és a közegellenállást kell legyőznünk. A fűrészelés, reszelés, hasítás, fúrás, törés, zúzás stb. elé a kohézióerő, valamely rúgó összenyomása vagy kifeszítése, egy rúd meghajlítása stb. elé pedig a rugalmassági erő gördít akadályokat. A testek felemelése a súlynak, a nyugvó testek mozgásba hozatala vagy a mozgó test sebességének megváltoztatása pedig a tehetetlenségnek leküzdését kívánja. Valamely akadálynak, ellenállásnak leküzdését bizonyos út mentén munkának nevezük. Minden mozgó, minden felemelt test (az eldobott kő, a kilőtt golyó, a szél, a folyóvíz, lavina, a forgásba levő lendítő kerék, a hegytetőn levő kő, a zsilipek előtt összegyűlt víz, vízesés, felhúzott órarugó stb.), az összenyomott vagy kifeszített rugó (ijj), a sűrített levegő, a tüzelő anyagok, ha közelükben oxigénium van, a befűtött kazán, a megtöltött leydeni palack, az elektromos áram, az egymás közelébe jutott mágnessarkok és elektromos testek munkát birnak végezni, de csak meghatározott mennyiségűt és e munka független a munkavégzés minőségétől. (Valamely kalapács ugyanazon szöget puha fába mélyebbre üti, mint kemény fába.) Ha valamely rendszer munkát végez, azt szoktuk róla mondani, hogy energiája van.

1) A természet tüneményeinek vizsgálata a természet egységes voltáról tanúskodik. Az annyira sokféle tüneményfajták csupán az energiának térben és időben létesülő átalakulásai. Az anyag a fizikai mindenség teste, az energia pedig élete, tevékenysége (Tait). Arra, hogy az anyagból test formálódjék, bizonyos energia szükséges. Az energia az anyagnak bizonyos egyensúlyi helyzetet ad és ettől az egyensúlyi helyzettől függenek a test sajátságai. Pl. Az anyagnak azt az egyensúlyi helyzetét, amelyben rajta a viznek tulajdonságai mutatkoznak, a gálvánáram megváltoztatja és más egyensúlyi helyzetet létesít, minek folytán a vizből hidrogénium és oxigénium lesz. Az anyag jelenlegi felfogásunk szerint csak egyféle, de egyensúlyi állapota annyiféle, ahányféle elemet ismerünk; az elemeket ugy foghatjuk fel, mint az ős anyagnak különféle egyensúlyi állapotait. Az anyag és az energia egymástól elválaszthatatlanok. Nincsen anyag energia nélkül és nincsen energia anyag nélkül. *) Az energia-fogalom története mindössze 200 éves. Az „ energia" kifejezést Bernoulli Dániel használta először 1717-ben Varigonhoz intézett levelében. (Heller i. m. II. 2.)