Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907
Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából
A rádium felfedezésével mind elméleti, mind gyakorlati szempontból igen érdekes és nagy jelentőségű jelenségcsoport került a kutatás körébe: a rádióákti vitás. A rádióáktivítást az anyag szerkezetére vonatkozó eddigi ismereteinkkel közvetetlenül megmagyarázni nem lehet és épen ezért nagy mértékben fölkeltette a természetbúvárok érdeklődését, kik a rádióáktivitásva vonatkozó vizsgálataikkal nap-nap után becses adatokkal gyarapítják az anyag szerkezetére vonatkozó ismereteinket, és előreláthatólag nem egy nézetünknek alapos megváltoztatására fognak bennünket kényszeríteni. Az anyag szerkezetének kutatásában a színképelemzést messze túl szárnyalja a radióáktivitás. Hét és fél milliószor kevesebb rádium elégséges arra, hogy rádióáktivitása észrevehető legyen, mint amennyi szinképzelemzővel kimutatható. Már a közönséges elektroszkop is a rádiumra nézve ötezerszer érzékenyebb mint a színképelemző. A rádióáktiv jelenségek az atomokon belül mennek végbe. Megfejtésükre az atomokat egyszerűbb részekből összetetteknek tekintjük és feltesszük, hogy a rádióáktiv elemek atomjai között adott pillanatban vannak a bomlás stádiumának mindenféle fázisában levő atomok. A bomlás stádiumába jutott atomok hirtelen, robbanásszerűen két részecskére: a negativ töltésű elektronra és a pozitív töltésű iónra pattannak szót. E részecskék elektromos töltései abszolút értékükre egyenlők, de tömegeik aránytalanúl különbözők. Az ión tömege vagy kétezerszer nagyobb a elektron tömegénél. Sebességük szintén különböző, az ión sebessége csak ^ és nem 2 0| X ) része az elektron sebességének, mint azt a mechanika törvényei megkívánnák. Az eltérés az elektromos töltésnek tulajdonítandó, melynek jelenlétében a mechanika törvényei, úgy látszik, nem alkalmazhatók. A negativ töltésű elektronok alkotják a bétasugarakat, a pozitív töltésű iónok pedig az alfasugarakat. A bétasugarak a kathód-, az alfasugarak pedig az anódsugarakkal (csatornasugarakkal) megegyezők. Az elektromosságnak legkisebb, eddig részekre nem bontott mennyiségét elektromos atomnak nevezzük. Eddigi tapasztalataink szerint az elektromosság és az anyag egymástól el nem választhatók; ahol anyag van, ott elektromosságnak is kell lenni és megfordítva, ahol elektromosság van, ott anyagnak is kell lenni, szóval az elektromosság az anyaghoz kötött. Az anyagi tömegnek azt a legkisebb mennyiségét, amelyet az elektromos atom telít, elektronnak nevezzük. Az elektromos töltés talán a szilárd mag körűi megsűrűsödött, tehát megváltozott állapotban levő éter. 1) Az elektron lehet pozitív, lehet negativ töltésű. Ezek az elektronok volnának a mi látható világunknak eddigelé legkisebbeknek ismert alkotó részei, azok az alapkövek, ') Mikola S. A fizikai elméletek köréből. Pótfüzetek 1901. 74. 1.
