Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907
Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából
Nem csodálkozhatunk az általa okozott általános meglepetésen és ha egy kissé közelebbről megvizsgáljuk e kérdést, megértjük a Galilei ellen támadt viharokat. Azoknak, kik az egyházat a történelem tanúsága ellenére a haladás kerékkötőjének szeretik hirdetni, kedves vesszőparipájuk a Galileipör. Egy társaságban egy fiatal ember ama megjegyzését, hogy Róma alaposan kompromittálta magát a Galilei-pörben, a társaság egy kiváló képzettségű tagja egy kis történetkével akarta nyomatékosabbá tenni. Elmondta, hogy egy római prélátus, mikor Galileivel Rómában kocsikázott, Galilei fejtegetéseire csak annyit tudott mondani: »Terra stat et stabit. in aeternum«. Es e társaság nem tudta, hogy Galilei korában a heliocentricus rendszer még csak hipotézis volt. Kopernikus nem tudta igazolni rendszerét, ő csak állított és hitt. Ugyanezt kell mondanunk Galileiről is. Mielőtt e kérdésre néhány megjegyzést tennék, tanúlságosnak tartom a fizika egyik magyar történetírójának idézését. Czógler Alajos »A fizika története« című munkájában 1882-ben ezeket mondja: »Galilei felfedezései hangosan hirdették, hogy mindaz, amitathorni kanonok ildomosságból hipotézisnek nevezett, nem hipotézis, hanem megtestesült valóság. ... A Galilei elleni küzdelem a sötétségnek a világosság elleni küzdelme volt, melynek Galilei áldozatul esett ugyan, de eszméi diadalmaskodtak. Mondják ugyan, hogy Galilei ellen tulajdonképpen nem az egyház, hanem a keresztény vallás magasztos alapelveivel kajánul handabandázó inkvizíció és személyes érdekek harcoltak. De az inkvizíció épen az egyház közege volt és az egyház legfőbb intézőinek tudtával, beleegyeztével, sőt biztatásával végezte a maga gyászos dolgát. Az a körülmény, hogy a vallás ürügye alatt néha a protestánsok és más felekezetek is durva intoleranciát követtek el, a dolog lényegén mit sem változtat.« 1) Ugyanez a Czógler 1893ban, tehát 11 évvel később igy ir: »Dühring a leghelyesebb nyomon jár, midőn a még most is túlnyomólag uralkodó felfogással szemben úgy a Galilei elleni viharoknak, mint tragikus sorsának főintézőiben nem a szorosan vett egyháziakat, azaz theológusokat, hanem a tudósokat és a professorokat keresi, kiknek bosszúságát és irigységét Galilei a legnagyobb mértékben fölkeltette«, és ugyanekkor megvallja, hogy »a kopernikusi tan akkoriban a hipotézis álláspontján még nem emelkedett felül«. 2) Tévedésünk megvallása mindenkor tiszteletet érdemel. Ha a Galilei pört helyesen akarjuk megítélni, a XVI. és XVII. század álláspontjára kell helyezkednünk. Tény, hogy Galilei korában még ismeretlenek voltak a heliocentricus rendszer bizonyítékai. Az első bizonyítékok Newtontól származnak, aki egy évvel Galilei halála után született. 0 oldotta ') Czógler. A fizika története életrajzokban. '-) Math, és phys. Lapok II. évf. 105. 1.
