Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907
Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából
Minden fizikai és chemiai jelenségben szigorúan érvényesül három nagy törvény (a fizika alaptörvényei): az anyag megmaradásának törvénye, az energia megmaradásának törvénye és az entrópia növekedésének törvénye. Ez elsőt Lavoisiernek, a másodikat Mayer Róbertnek, a harmadikat SadiCarnotnak és Clausiusnak köszönjük. Credónkat egyik se érinti, sőt amennyiben rámutatnak a fizikai világ egykori elenyésztére, utalnak kezdetére is. A fizikai világ született és meg fog halni. Ez a tudomány szava és, ha illetékességének határait átlépni nem akarja, végső szava. És minékünk, hivő embereknek hitünket illetőleg a tudománytól ez elég, tőle többet nem várhatunk és nem is várunk. Erő. Az erő fogalma oly régi mint az emberiség maga, szubjektív erőfeszítésünk érzéséből merítettük. Az élet is erőkifejtésben nyilvánul. Mi az erő? Ez a kérdés azon kérdéseknek egyike, amelyekre a fizikától feleletet hiába várunk. Azt szoktuk róla mondani, hogy lényegét nem ismerjük, de azt tudjuk róla, hogy a mozgásmennyiség változásának az oka. Épen ez a határozatlan volta teszi alkalmassá arra, hogy vele mindenféle mozgást megmagyarázhassunk. Az erő mindig két tömeg között működik, az egyikből kiindul és a másikban végződik. Ha valamely tömeg mozgásában változás mutatkozik, bizonyosak lehetünk arról, hogy valahol a mindenségben egy másik tömeg mozgásában ugyanakkorra, de ellenkező irányú változás jelentkezik. A fizika folyamán az erő több fajtájával találkozunk. Ilyenek: a nehézkedés és speciális esete a földi nehézség, molekulás erők (kohézió-erő, adhézióerő, rugalmassági erő), szétválasztóerők, mágneses erők, elektromos erők stb. aj A tömegvonzásról tudjuk, hogy létezik; mint nehézségerő mindig és mindenütt rendelkezésünkre áll, ismerjük törvényét is, de mibenlétére még csak annyira-mennyire elfogadható hipotézisünk sincsen. A hang, a fény, a hő, az elektromosság mibenlétét, átvitelének módját, terjedésének sebességét ismerjük, vagy legalább is van többé-kevésbbé valószínű hipotézisünk, de a tömegvonzás benső természete, átvitelének módja, még mindig megfejthetetlen rejtély. 1) Az általános nehézkedést actio in distans-nak tekinteni nem tudjuk. Faraday, ki nemcsak a kísérletekben volt a legnagyobbak egyike, hanem a fizika filozófiájában is, mondotta ki először ennek a lehetetlenségét. A nehézkedés mibenlétének kérdésével ugyan nem foglalkozott, de a mágneses és az elektromos jelenségeknél kimutatta, hogy a közbeeső közeg a (dielektrikum) játssza a főszerepet. Hertz kísérletei Faraday eszméit igazolták és ez idő óta az actio in distans elvét a tudományból kizártnak kell tekintenünk. De mi az ') I. C. Houseau. A csillagászat történelmi jellemvonásai. Term. tud. Társulat. 1889. 481. 1.
