Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

a medium, amely az égi testek között a vonzást közvetíti? A tudománynak ezen kérdés megoldására irányuló minden törekvése ez ideig sikertelen.

1) A tömegvonzás magából az anyagból indúl-e ki, vagy valamely a testeken kivűl levő oly hatásnak az eredménye, amely a testeket egymás felé hajtja, pillanat alatt hatol-e a téren át, vagy időre van szüksége ? Oly kérdések ezek, amelyekre a természettudomány adósunk a felelettel. Nem tudjuk miért és miként vonzzák egymást a testek, de az tény, hogy vonzzák egymást mindig és mindenütt egymástól való távolságuktól és tömegeiktől függő módon. Az anyagi világot a vonzás tartja össze, melyet feltartóztatni, előle valamely testet elszigetelni lehetetlenség. A hangot, a fényt, a hőt, az elektromosságot többé-kevésbbé fel bírjuk tartóztatni, de a nehézségerőnek minden test tökéletesen átlátszó. Hogy a tömegvonzás a távolság négyzete szerint csökken, elég könnyen megértjük, de a törvény másik részét, azt t. i. hogy a tömegvonzás a tömegek szorzatával egyenesen arányos, vagy ami ugyanazt mondja, hogy valamely test vonzását egy másik testre egy harmadiknak jelenléte nem változtatja meg, annál kevésbbé tudjuk megmagyarázni, minél többet elmélkedünk róla. Ugyanezt mondhatjuk Coulomb törvényéről is.

2) Ezeket a megmagyarázhatatlan kérdéseket mérlegelve mondotta Newton: »Ismerem a vonzás törvényét, de ha valaki azt kérdezi, mi a vonzás oka, felelni nem tudok.« Ily keveset tud a mai természettudós is e tényről, mely már több mint kétszáz év óta a természettudósok kutatásának tárgya. A tömegvonzás törvénye minden titokzatossága mellett is a világegyetemnek egyik legszebb, legfönségesebb törvénye, amelyet emberi elme eddig kikutatott és amely biztosítja egyszer s mindenkorra felfödözőjének az emberiség csodálatát és háláját. E törvény megadja teljes magyarázatát az összes égi jelenségeknek a legapróbb részletekig. Neki köszönjük, hogy manapság a csillagászat a többi tudományok közül époly mértékben kiválik elméletének tökéletessége, mint tárgyának magasztossága által. E törvénytől reméljük a csillagászat egyik jövő feladatának: az álló csillagok mozgásának megismerését is. A tömegvonzás a földön mint nehézségerő oka az előttünk annyira ismeretes szabadesésnek, ingalengésnek stb., a csillagok világában pedig a tehetetlenséggel együttesen annak adja okát, hogy a bolygók, ha már keringenek, miért keringenek Kepler törvényei szerint, de azt, hogy egyáltalában miért keringenek, nem fejti meg. A tudomány előtt ez is rejtély. Az általános nehézkedés (gravitáció) alapján megindult kutatások eredményei lehetetlen, hogy föl ne ébresszék bennünk a csodálatot ama messzeható szellemi tehetségek felett, amelyekkel az Alkotó teremtményét: az ') Chwolson, Lehrbuch der Physik I. 212. -) Henry A. Rowland elnöki megnyitó beszéde New-Yorkban a „Physical Society of America" ülésén. Term. tud. Közi. 1901. 669. 1.