Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907
Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából
szabad, de legyen valaki bármennyire hitetlen, meg kell vallani, ha hazudni nem akar, hogy a kérdésekre e tudomány néma marad. Hogy pedig a »pro domo sua« beszélés 1 vádja ne érhessen, lehetőleg a fizika nagyjait szólaltatom meg. Az ő tanúságtételük nyomós ok legalább arra, hogy embertársaink vallásos meggyőződését tiszteletre méltónak, szentnek tartsuk. Célom eléggé jelzi, hogy csalódnék, aki a következő lapokon tudományos értekezést vagy épen fizikai újdonságokat várna. Régi dolgokról lesz szó, de manapság, mikor úton-útfélen hirdetik, hogy a természettudományok kiölik az emberek lelkéből a hitet, sokak előtt tán ismeretlen világításban. * * * A tudomány tanúsága szerint az anyag nem folytonos, hanem atomoknak, sőt talán még ezeknél is kisebb részeknek csoportosulása és minden fizikai jelenség anyagi egyedeknek: tömegeknek vagy ezek legkisebb részeinek mozgásával jár. Ha látásunk a tökéletességnek szinte végtelen fokát érné el. az érzéklésünk körébe eső mozgásokon kivül látnók, mint mozog minden molekula, minden atom, minden elektron a testek belsejében, látnók, mint forognak az égi testek tengelyük körül és keringenek a nehézkedés középpontja körül, látnók, mint haladnak tova a naprendszerek a világtér kikutathatatlan mélységeiben. Van egy tudomány: a mechanika, melynek feladata a természetben végbemenő mozgások teljes, de legegyszerűbb leirása. Majdnem általánosan elfogadott az a nézet, hogy a fizikának ideális célja a fizikai tüneményeknek mechanikaiakra való visszavitele. Tény, hogy az egész fizikában mechanikai felfogásra törekszünk. Ennek az az oka, mert a mechanikai tünemények aránylag a legegyszerűbb, érzéki úton legtovább követhető folyamatok és mert nincs oly természeti jelenség, melynél mechanikai hatások ne jönnének létre, munka ne végeztetnék. A mechanikai tünemények tehát típusként használhatók, bár épen oly megfoghatatlanok, mint bármely más kielégítő pontossággal leirt tünemény. A mechanika elsőrendű elemei, alapfogalmai az erő és az anyag. Ujabban az erő helyébe az energiát törekszenek tenni. A fizika sok ágából az energia fogalma kiszorította már eddig is az erő fogalmát és nem lehetetlen, hogy idővel az erő-fogalom is a fény-anyag stb. sorsára jut. Ezen felfogás szerint a mechanika alapelemei az anyag és az energia volnának. Bármint legyen is a dolog : az erő, az anyag és az energia a természettudományok szögletkövei. Ma még egyiküket se nélkülözhetjük. Mindent velük magyarázunk meg, de ők maguk megmagyarázhatatlanok. Tudásunk határkövei, természettudományos gondolkodásunk utolsó láncszemei. Ha ezek nincsenek a hitigazságokkal ellenmondásban, amint hogy nincsenek, a rajtuk felépülő tudományokat se szabad a hit ellenségeinek tekinteni.
